A baj megelőzhető!

Mint sokan tudjátok, az október hónap a mellrák elleni küzdelem hónapja az NFL-ben. A játékosok és az edzők a mezükön és egyéb kiegészítőkön a pink szín viselésével a megelőzést, a mellrákszűrés fontosságát akarják hangsúlyozni.

Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga.

Az emlődaganatok szűréséről nem lehet elég sokat beszélni, hiszen ez a fajta betegség akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. A daganat kialakulása azonban már a tünetek megjelenése előtt
kimutatható szűrővizsgálatokkal, hiszen fény derülhet például egy rejtett vérzésre, vagy jellegzetes röntgenárnyékra. A legtöbben sajnos csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, ezzel csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére.

A ma használatos szűrések három pillérre épülnek:

  • az emlők önvizsgálata
  • szakorvosi tapintásos emlővizsgálat
  • mammográfia

Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot nem helyettesíti!

Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.

A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható. Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) – kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával – képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű daganatos gócok mellett is lehetnek már helyi áttétek. Az ultrahangvizsgálatot a mammográfiás szűrést kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák.Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt.

2001 őszén indul el Magyarországon az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről.

Mivel a mammográfiai szűrés hivatalosan 45 év felett indokolt, hasznos arról tudnunk, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt vagyunk, ám veszélyeztetettnek érezzük magunkat.

Feltétlenül ügyelnünk kell az egészségünkre, ha a családban fordult már elő emlődaganat, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltunk, ha egészségtelen életmódot folytatunk, elsősorban dohányzunk, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintunk vagy észlelünk a mellünkben. Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal.
A vizsgálat során a páciens szabaddá tett mellkassal hanyatt fekszik az ágyon, és a bőrre felvitt zselés anyagon mozgatva a vizsgálófejet, az orvos képet alkot az emlő különböző területeiről.Az eljárás teljesen fájdalom- és kockázatmentes, amely nagyon pontos információt ad, és annyiszor ismételhető, ahányszor csak szükséges.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán:

• az emlő alakja torzul
• az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik
• az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik
• a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket
• az emlő véresen váladékozik addig ismeretlen csomót tapint

A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő.
A mellrák hazánkban a nők 7-10 százalékánál fordul elő, a középkorú nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Hazánkban évente körülbelül 4-7500 új beteget fedeznek fel. A fejlett országokban gyakori a betegség, ám érdekes módon Japánban alig fordul elő. A különbség a genetika mellett valószínűleg az eltérő életmód – elsősorban a táplálkozási szokások folytán kialakuló túlsúlyos lakosok eltérő aránya – miatt tapasztalható.
Azt gondolhatnánk, hogy a mellrák a nők betegsége, pedig az összes mellrákos megbetegedés körülbelül egy százaléka férfiakban alakul ki, azonban az ő esetükben a betegség agresszívebb, a lefolyás gyorsabb, a kezelés nehezebb. A nők nagyobb arányát két tényező magyarázza: nőknél az emlő mérete nagyobb, ezáltal potenciálisan nagyobb eséllyel alakul ki náluk a daganat. A másik ok az emlőrák biológiai viselkedéséből adódik, ugyanis a mellrákok egy részének kialakulása és növekedése, a női nemi hormonok függvénye, így értelemszerűen a férfiaknál mások a kór kialakulásának esélyei.

A leírtakból is látható, hogy megfelelő odafigyeléssel, önvizsgálattal, a szűréseken való részvétellel elkerülhető egy súlyos betegség tragikussá, gyógyíthatatlanná válása, ezért fontos, hogy foglalkozzunk vele, hogy beszéljünk róla – és amikor szükséges, cselekedjünk is! Tehet-e valamit az is, aki a témában nem érintett közvetlenül? Igen, tehet. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a vizsgálatra behívottak mintegy 60 %-a nem megy el a szűrésre. Nőtársaimnak üzenem tehát, hogy viseljünk felelősséget önmagunk iránt, menjünk el, ne halogassuk! A férfiaknak pedig, hogy kérdezzék meg édesanyjukat, társukat, hogy voltak-e az utóbbi időben szűrésen, és biztassák őket, hogy menjenek el! Ez a célja a felhívásnak, amit a NFL is közvetít felénk, az pedig csak rajtunk múlik, hogy vesszük-e ezt az életünk számára nagyon fontos üzenetet.

(A cikk dr. Kónya Judit és dr. Szabó Andrea interneten megjelent írásainak felhasználásával készült.)

A véleményed számít, írd meg nekünk!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.