Tovább tart a mélyrepülés a csapatnál, pedig magabiztos, kapott pont nélküli első félidőt hoztunk le, majd jött a szokásos, hogy az ellenfél változtat, de mi nem reagáltuk le.
Újabb vereséggel immáron négyre nőtt a szám, ami miatt hamarosan elbúcsúzhatunk a rájátszás lehetőségétől, persze valljuk be őszintén idén semmi realitása nincs és ezt már hetekkel ezelőtt világossá vált.
Sok futás és pár passz, ezekkel nyújtottuk a driveokat az első félidőben. Dalvin Cook 8 yardos hatpontosával meg is szereztük a vezetést, majd Bailey is megtette a magáét, így a félidőre 13:0-s állással mehettünk el, ami elég meglepő volt minden szempontból. Persze nem ment minden olajozottan, de látszólag a Seattle nem tudott mit kezdeni.
Egészen a harmadik negyedig, ahol óriási leolvadást produkáltunk. Alig 2 perc alatt 3 TD-t szerzett a hazai gárda, amivel pillanatok alatt át is vette a vezetést. Ehhez a mieink is kellettek, illetve Cousins, akit először besackeltek és egy visszanézés után fumble-t ítéltek seattle-i labdaszerzéssel, majd a következő Vikings drive első játékában interceptiont dobott. Nem a támadóink percei voltak ezek. Jó igaz, Thielen szép elkapásával még a harmadik negyedben feljöttünk két pontra, mivel az extra pont helyetti kétpontos kísérlet nem sikerült.
A záró negyedben az előnyt végül ismét magunkhoz ragadtuk, sőt növelhettük is volna, ami mint később kiderült a meccset is hozta volna, de a Seahawks 6 yardosán 4. kísérletre Zimmer végül nem a mezőnygólt, hanem támadó playt hívott, ami végül nem sikerült és labda a hazaiakhoz került. Zimmer a meccs után elismerte, hogy hibázott annál, mert rúgniuk kellett volna és akkor most mindenki boldog lenne Minnesota-ban. Ehelyett megint mehet a magyarázkodás.
A Seahawks végül a lefújás előtt 15 másodperccel DK Metcalf révén megszerezte a győzelmet jelentő TD-t, így mi is hozzájárulhattunk, hogy a történetük során először a Seahakws 5-0-s mérleggel rajtoljon.
Mi viszont 1 győzelem mellett már 4 vereséggel zárjuk az NFC északi csoportját, ami szégyen. Sokan követelik, hogy Zimmer távozzon a csapattól mert semmi újat nem tud felmutatni. Ez sajnos így van, ezt tökéletesen látható volt a Seahawks ellen. A félidő után a hazaiak szintet váltottak és új taktika révén mentek neki a meccs második felének. Ezt sajnos mi nem tudtuk megfelelően kezelni, meg is lett az eredménye. Nincs megújulás, mi csak a vezetőedző szerint jól bevált focit játsszuk, ami addig jó is míg a másik csapat nem változtat, utána látható az eredmény.
A negyedik forduló után a Texans-nál, az ötödik forduló után a Falcons-nál köszönték meg a vezetőedző munkáját. Vajon Zimmer túléli-e azt, ha esetleg kikap az eddig nyeretlen Falcons-tól? Ráadásul Dalvin Cook már megint megsérült, így a héten nem is fog játszani. Hivatalos bejelentés még nincs, de mind tudunk a sorok között olvasni. Ha ez így is lesz, akkor lesz majdnem 3 hete, hogy összeszedje magát a Packers elleni mérkőzésre a 8. játékhéten.
Emeljük ki Alexander Mattison játékát, aki miután Cook sérülése miatt beszállt a játékba karriercsúcsot jelentő 112 futott yardot hozott össze. Jó játékos és szükség is lesz rá a Falcons ellen is, mert Cook szinte biztos nem játszik.
Az NFC-ben jelenleg csak a két eddig nyeretlen csapat, a Giants és a Falcons van mögöttünk, fényévekre vagyunk a rájátszástól.
fotó: vikings.com
Sziasztok Vikings szurkolók és szimpatizánsok!
Szeretném egy kicsit más – optimistább – megvilágításba helyezni a Vikings jelenlegi, siralmasnak tűnő helyzetét.
Egyelőre, jelen állás szerint nem értek egyet azzal, hogy ‘fényévekre vagyunk a rájátszástól’, illetve, hogy ez ‘hetekkel ezelőtt világossá vált’. Persze, ha valaki laikusként ránéz a csoport állására, nyilván erre következtethet (főleg, ha a meccseket sem látta, ami manapság pl. gamepass előfizetés hiányában könnyen előfordulhat).
Azon nincs mit szépíteni, hogy a szezon első két meccse óriási csalódás volt, két sima vereség (Packers, Colts), esély sem volt a győzelemre egy pillanatig sem (függetlenül az eredmények alakulásától). Ellenben az utolsó 3 meccset kis szerencsével akár meg is nyerhettük volna, így 1-4 helyett most állhatnánk akár 3-2-vel is, mennyivel másabb lenne (persze nem nyertük meg, csak az egyiket, de nem is ezekről szeretnék részletesen írni).
A 4 vereséget olyan csapatoktól szenvedtük el, akiknek jelenleg 16-2 a mérlege, tehát, ha a szezon előtti nem túl elfogult várakozásokat nézzük, és egy 9-7-es, javuló támadósorral és megfiatalított, hullámzóan teljestő védelemmel felálló playoff csapatot képzelünk el, akkor ezek a vereségek tulajdonképpen vállalhatók, a probléma, hogy ezek a meccsek rögtön a szezon első felében voltak.
A helyzetünk azért is tűnik nyomasztónak, mert a Green Bay-től mindenki egy kis visszaesést várt, de ehhez képest hihetetlenül jól teljesítenek sajnos, a Chicago-t pedig mindenki leírta idénre, de csodával határos módon nyerik a meccseket (ez engem most a 2016-os Vikingsra emlékeztet, annak a szezonnak 5-0-s kezdés után 8-8 lett a vége…reméljük ez most is így lesz).
De lássuk, miben bízhatunk (vagyis inkább várhatjuk el, mindenféle csodavárás nélkül):
Támadósor teljesítménye
Az offense a negatív hangok és a vereségek ellenére az egyik legjobb a ligában, az összesített PFF osztályzatok alapján az 5. helyen vagyunk.
Cousins nem olyan rossz, mint ami a hagyományos mutatók alapján látszik, ha a támadófal időnként meg tudná védeni (pass rush ellen a liga utolsó 3 csapatának egyike vagyunk!), akár TOP5-10 irányító is lehetne (egyébként a fizetése alapján is már csak épphogy befér a TOP10-be, és látva a trendeket, ez nem felfelé fog menni).
RB és WR fronton a liga legjobbjai között vagyunk, a TE-jeink alul vannak egyelőre használva, lehet, hogy a séma miatt, nem tudom, de ebben még van potenciál, nem rossz a brigád.
Támadófalban a két szélső falember (Reiff, O’Neill) hoznak egy jó NFL átlagot konzisztensen, a másodéves Bradbury nagyot lépett előre (volt honnan), jelenleg már TOP10-es center, a két guard viszont kritikán aluli, ami jól el is rontja a teljes támadófal teljesítményét (az a nagy kérdés, hogy van-e a guard-jainknak feljebb, vagy nincs más hátra, mint bevetni a rookie Ezra Cleveland-et, – ahogy olvasom ez holnap meg is történik- , és/vagy imádkozni, hogy Elflein térjen vissza mihamarabb, – vakok között félszemű a király, ahogy szokták mondani…), .
A végén pedig, de nem utolsó sorban a támadósor jó teljesítményéhez sokat hozzátesz a támadó koordinátorunk, Gary Kubiak (még egy kicsit le kell ráznia magáról a ‘rozsdát’), én személy szerint bízom benne, hogy a jelenleginél is magasabb szintre tudja emelni a támadójátékot a szezon következő felében.
A recept egyszerű, fel kell pakolni a táblára 30+ pontot minden meccsen, minél több időt fent kell lennie a pályán a támadósornak, és sokkal kevesebb ‘rövid pályás’ lehetőséget szabad adni az ellenfél offense-ének.
Védelem javulása
A védelem az utóbbi években a liga egyik legjobbja volt, de most nagy átalakuláson megy át, illetve a rutinos kulcsjátékosaink sérülése sem használ ennek a csapatrésznek (a tavalyi kezdőcsapatból 6-7 játékos esett ki).
Amikor a támadósor végre egy átlagon felüli szintet tud hozni, a védelem mélyrepülésben van.
De minden elfogultság nélkül megállapítható, hogy látszik már a fejlődés az utóbbi hetekben, minimum egy közepes szintre hamarosan összeáll a védelem, Zimmer és Patterson erre a garancia nálam.
A siker kulcsa szerintem a hatékonyabb pass rush, több nyomás az ellenfél irányítójára, illetve a fiatal CB sor folyamatos fejlődése. A rutinos sztároknak pedig folyamatosan jó teljesítményt kell hozniuk, erre is vannak bíztató jelek az elmúlt meccseken.
A következő 11 meccs
Három nagyobb csoportra szedném szét a hátralévő meccseinket:
1. Kötelező győzelmek (csoporton kívül)
Az utóbbi évek trendje, hogy amíg a jó csapatok ellen rendre alul teljesít a Vikings, a gyengébb mérlegű csapatok ellen jó %-ban hozza a kötelezőt, ez utóbbi legyen így idén is.
Falcons, Panthers, Jaguars
2. Csoportriválisok
Elég hullámzó a Vikings teljesítménye a csoportriválisokkal szemben.
A Packers idén nagyon meggyőző, bravúr lenne a győzelem, de a Bears és a Lions elleni 4 meccsből hármat meg kell nyerni, ez lesz a legfontosabb. Ahogy fent írtam, a Bears felülteljesít jelenleg, tőlük visszaesést várok, a Lions pedig Lions, tehát kiszámíthatatlan.
3. ‘Jó’ csapatok (csoporton kívül)
Cowboys, Buccaneers, Saints
Idézőjelesen írtam, hogy jó csapatok, mert jelenleg nálam egyik sincs benne jelenlegi teljesítményük alapján a legjobb 10 között, ami azt jelenti, hogy egyik csapat sem verhetetlen, sőt.
Ezeken a meccseken fog eldőlni, hogy idén a Vikings 7-9, 8-8, vagy 9-7-es csapat lesz.
Ha itt nem nyerünk meccseket, valóban felesleges playoff-ról álmodni.
+1 playoff csapat idéntől
Ne felejtsük el, hogy az idei évben mindkét főcsoportban már +1 csapat bekerül a rájátszásba.
Az NFC-n végig pillantva ez szerintem azt fogja jelenteni, hogy a legjobb 8-8-as csapat is be fog kerülni a wild card körbe. Lehet, hogy ott nagy reményei nem lehetnek, de az esélyt megkapja.
De! Haladjunk lépésről-lépésre, holnap verjük meg a Falcons-t, mert ha ez sem sikerül esetleg, akkor új hozzászólást kell majd írnom. 🙂
#Go Vikings! #SKOL
KedvelésKedvelés