Nagyon nagy mázli, hogy ez a meccs magyar idő szerint este hétkor kezdődött, mert ha ilyen teljesítmény miatt kellene éjszakázni, akkor nagyon meggondolná magát az ember, hogy folytassa-e a meccsek követését a szezon hátralévő részében.
Borzalmasan gyenge a Vikings támadójátéka és azon belül is a játékok hívása, ez a Lions elleni meccsen nagyon előjött. És bár a vezetőedző szerint nem érezni azt, hogy túl konzervatív lenne a támadójáték, mi szurkolók is azon vagyunk, hogy persze ez nem konzervatív, ez szar.
Elnézést a vulgáris kifejezésért pláne a kiskorú szurkolóktól, de egyszerűen nem nincs jobb szó, amivel a Lions elleni játékhívásokat és az ezzel járó támadójáték milyenségét ki lehetne fejezni. Négy alkalommal volt a meccsen olyan harmadik számú kísérletünk, amikor több, mint 9 yardot kellett volna megtenni. Mi történt? Igen, mind a négy alaklommal screen passz volt. Csak gratulálni tudok a hívásokhoz. Kár, hogy elfelejtették, hogy már nem a hetvenes évek vannak, hanem 2021.
A meccs megint nem hozott túl sok pontot, ami kiábrándító pláne úgy, hogy én csak a Vikings-tól 40-et vártam.
Az első negyedben csak két mezőnygólt láthattunk, meg igen gyengén muzsikáló támadójátékot mindkét oldalról.
A második negyedben nagy nehezen megszereztük az első TD-nket, hála Mattison 15 yardos elkapásának. Cousins tehát megint passzolt egy hatpontost, de sajnos messze nem olyan az ő teljesítménye sem, mint az első három héten volt. Míg a Bengals, a Cardinals és a Seahawks ellen összesen 8, addig most a legutóbbi két meccsen csak kettő kiosztott TD passza volt. És itt is nagyon kiüt Kubiak érthetetlen playhívási stratégiája.
A félidőre tehát, ha nem is hatalmas előnnyel, de kivonulhattunk.
Majd jött a második játékrész, ahol a harmadik negyedben semmi nem történt az égvilágon.
A záró etapot Greg Joseph kezdte meg egy 55 yardos mezőnygóllal, amire a Lions is válaszolt 40-ről.
Majd csak, hogy mi se maradjunk ki a vasárnapi mellérugdosásokból, Joseph a meccset akár lezáró mezőnygólt kísérletet szépen melléhelyezett 49 yardról. És ahogy ilyenkor lenni szokott jött az ellenfél és alig több, mint fél perccel a találkozó vége előtt megfordította a meccset egy TD és kétpontos kombival.
Ám még egy csavar volt a meccsen, ugyanis valami csoda folytán sikerült mezőnygól távolságba verekednünk magunkat és Joseph 54 yard-ról már berúgta, amivel megmentette a hátsónkat. És nem csak a miénket, hanem valószínű Zimmer-ét is, aki így még egy meccsig megtarthatja az állását biztosan. Minden a Panthers elleni találkozón fog múlni, mert utána itt a bye week, ahol lehet edzőcsere fog következni, amennyiben nem egalizált mérleggel fogunk pihenőre vonulni.
Mindezek ellenére, hogy most óriási mázlival nyertünk a változtatás elkerülhetetlen. És most mindegy, hogy most azonnal, egy hét múlva vagy a szezon végén, de Mike Zimmer munkáját meg kell köszönni. Nem tud fejlődni vele a csapat és ha tovább folyik ez a megrekedt projekt csak elherdálunk rengeteg tehetséget, akik többre érdemesek.
Fel kell rázódnunk, mert jön a Panthers, akik a kezdeti lendület után megtorpanni látszanak, de az ilyen csapatok a legveszélyesebbek. A végeredménnyel búcsúzunk, Lions 17, Vikings 19. Szebb jövőt!
fotó: vikings.com