Az első meccs hazai pályán az előszezonban az új vezetőedzővel, nagy a bizalom és a közönség is teljesen lelkes.
A kezdő irányító most az első meccsen remeklő Kellen Mond volt, aki most nem annyira remekelt. De ez nem csak róla mondható el, hanem Mannion-ról is, mindketten mintha a labdát tekintették volna a legnagyobb ellenfelüknek, egyáltalán nem jöttek ki vele.
Az első drive-ban Mond első pár passza jó volt, jó volt azt látni, hogy nem csak egy emberre koncentrál, folyamatosan változtatta célpontjait. A drive végén sajnos olyannyira új embert keresett, hogy simán odadobta az ellenfélnek, aki élt is a lehetőséggel. Elkapó a környéken nem volt, így ez az interception teljes mértékben az ő hibája volt.
Az első negyedben a támadók nem, a védők viszont jól teljesítettek. Mindössze egyetlen első kísérletet engedtek a vendégeknek. A futásokat remekül megfogtuk, csak két yardos átlagot tudott a 49ers támadósora felmutatni.
Még az első negyed krónikájához hozzátartozik, hogy az utolsó támadásra máris irányítót cseréltünk, Mannion érkezett Mond helyett.
Bisi Johnson elég sokat volt keresett célpont, ennek ellenére az elkapó nem igazán remekelt, a felé menő labdáknak még a felét sem tudta elkapni. Ez már a Raiders elleni is látható volt vele kapcsolatban. Vajon ez volt neki az utolsó lehetőség? Mert ugyebár, mikor valakire ennyire rájátszanak, akkor látni akarják, hogy mire képes. Nos, Johnson sajnos nem volt valami meggyőző, lehet nem lesz kerettag az alapszakaszban.
A meccs nagyon unalmas volt minden szempontból, de a második negyedben végre megtört a jég és pontokat láthatott a közönség. Igaz, hogy a vendégek kickere rúgott mezőnygólt, de akkor is. Fel is írtam jegyzetben magamnak, hogy aki nem nézi élőben ezt a meccset, annak még felvételről is csak saját felelősségre ajánlom a megtekintést.
Volt azonban rossz dolog még az első félidőben. Andrew Booth Jr. Sajnos olyan rosszul lépett, hogy megsérült a bokája és csak segítséggel tudott lejönni a pályáról nagy fájdalmak közepette. Az újonc CB-nek eddig pályafutása során is rengeteg lábsérülése volt, sőt a felkészülés legelejét is ilyen sérülés miatt kellett kihagynia. A vizsgálat után viszont azt jó volt látni, hogy csak a kispadhoz sántikált oda, nem pedig az öltöző felé vette az irányt.
Mára már kiderült azért, hogy a bokasérülésének regenerációja több időt vesz igénybe, de O’Connell reméli, hogy az első hétre már készen fog állni.
Ha választunk majd előszezon MVP-t a csapatban, akkor az idén szerződtetett T.Y McGill Jr., aki már 4 sacknél és számos irányító nyomásnál tart két meccs alatt. Szerintem ő be fog kerülni a végső keretbe és az alapszakaszban is sokat fogjuk látni a pályán.
Még a félidő előtt a támadóink végre életjeleket mutattak és egy szép drive végén Ty Chandler megkoronázta a teljesítményét, 3 yardos TD futást mutatott be.
Gould még berúgott egy újabb mezőnygólt, így 7-6-os eredménnyel mentek pihenni a csapatok. A szerzett 13 pont nem sok, de máris több, mint a 2006-os meccs, amikor ugyanezen párosítás összesen 12 pontot termelt az egész meccsen.
Ami ezen és a múltkori meccsen is kiderült, hogy Ihmir Smith-Marsette nem való punt visszahordónak, ráadásul most egy fumble-t is összehozott, amit el is vesztettünk.
A második félidőben mi már szinte a pályán sem voltunk. A passzjátékok nem ültek, az elkapók több drop-ot is csináltak, nem igazán segítették az irányítók dolgát.
Az utolsó pár percben már eldőlt a meccs, Gould mezőnygóljával már 10 pont a vendégek előnye. Az is mindent elmond, hogy a közönség – már aki kint maradt és nem lépett még le – a műsorfüzetből hajtogattak papírrepülőt és azon versenyeztek kié tud messzebbre kerülni a pályán. Ha jól volt kivehető a közvetítésből, 5 repülő is elért az endzone-ba. (legalább azok)
A meccset részünkről Mond újabb eladott labdája zárta le, most a közelében sem volt a Raiders ellen látottaknak.
Nem szabad elfelejteni, hogy ez csak az előszezon és most a kezdők nem játszanak, így valós képet, ami az alapszakaszra is kivetíthető nem fogunk kapni. Mond és Mannion előtt a második és harmadik sorból összeverbuvált támadófal volt, így a rosszabb teljesítmény (persze nem levéve róluk a keresztet) is némileg várható volt.
Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő, Mullens érkezett azóta az irányítóverseny kibővült, a Broncos ellen akár már pályára is léphet. Egy biztos, hogy a szezonnak nem négy irányítóval a keretben fogunk nekifutni, így egy valakinek vagy akár valakiknek fájni fog a végén.
Szombaton éjjel tehát megyünk Denver-be, ahol a Walmart és Lewis Hamilton által tulajdonolt Broncos ellen mérkőzünk meg.
végeredmény:
SAN FRANCISCO 49ERS 17-7 MINNESOTA VIKINGS
következő mérkőzés:
MINNESOTA VIKINGS – DENVER BRONCOS, 2022.08.28 03:00 (CET)
fotó: vikings.com
