A második fordulóban a Philadelphia Eagles együtteséhez látogattunk el, ez viszont most túl nagy falat volt az átalakított, illetve a látottak alapján még bőven átalakulóban lévő Vikings csapatának.
De ha nem is a mennyből a pokolba, de a fellegekből a realitás talajára kell visszatérni, ez egy kijózanító pofon lehet, ami a végén még a hasznunkra is válhat.
Már a meccs elején láthattuk, hogy ez közel sem lesz olyan egyszerű találkozó, mint amilyen a Packers elleni volt.
Igazából hozzászagolni sem tudtunk a találkozóhoz, az Eagles az első félidőben úgy gázolt át rajtunk, mint kés a vajon.
Kicsit meglepő volt látni, hogy mennyire a szöges ellentétét mutattuk az első héthez képest, mintha nem lett volna meg a kellő felkészülés.
A meccsről csak annyit, hogy a hazaiak irányítója Hurts nagyot játszott, pontosan ugyanolyan számokat produkált, minta vele összehasonlításban sokszor felbukkanó Michael Vick. Hurt a meccset 333 passzolt yarddal, 1 passzolt és 2 futott TD-vel zárta. Egyértelmű, hogy vezére volt a győztes csapatnak.
Nem úgy mint, a miénk, aki a sok passzkísérlet ellenére alig bírta elérni a 2000 passzolt yardot, de ami még szomorúbb, hogy 3 alkalommal is eladta a labdát. Ez a szám lehetett volna 7-8 is, ha az Eagles védői csak egy kicsit is jobban hisznek magukban. Tényleg rossz volt látni, hogy Cousins mennyire elvesztette a magabiztosságát az első eladott labda után és sorra hozta meg a hibás döntéseket. A meccs végére már szinte nem is volt más a taktika, csak Jefferson-t keresni a labdákkal és majd ő valahogy megoldja. Többek között ez is vezetett 2 labda eladásához. Darius Slay persze ennek nagyon is örült.
Nem örült viszont Adam Thielen, aki három negyeden keresztül teljesen észrevehetetlen volt a pályán. Egyetlen labda sem szállt felé, csak a negyedik negyedben tűnt fel Kirk-nek, hogy ott van ő is, mint célpont. Érdekesség végül, hogy pont Thielen zárta a meccse a legtöbb elkapott yarddal vendég oldalon.
Az már az első meccsen látható volt nálunk, hogy még mindig küzdünk a második félidős pontszerzésekkel, konkrétan nem megy. Itt is pont ez volt látható, de ami most még szomorúbb volt, hogy ez volt a jelenség az első játékrészben is, mert Irv Smith Jr. 2 yardos TD elkapásán kívül az égvilágon semmit nem láthattunk. Pedig megvoltak a lehetőségeink, kétszer is bőven az ellenfél térfelén szereztünk labdát, de még mezőnygólra sem futotta.
És ha már a futásnál tartunk. Dalvin Cook a csapat elsőszámú futója az első félidőben a mezszámának megfelelő számú yardmennyiséggel segítette a csapatát. 3 yard futásból és 1 elkapásból. Ez borzasztóan kevés. De persze az az adat is mindent elmond rólunk, hogy Cousins futotta a legtöbb yardot a meccsen a Vikings játékosai közül és ő is csak 20-at. Persze olyan sok alkalmunk nem is volt futni, mindössze 11 kísérletet tettünk rá. Ez a szám a másik oldalon viszont 34 futásból 163 yard, itt már mondhatjuk az Eagles futásai működtek és nem igazán tudtuk megállítani őket. Hurts is 11 alkalommal futott, ebből kétszer a gólvonal mögé is beért, ráadásul a 26 yardos futott TD-je elismerésre méltó.
A passzjátékunkat már említettük, hogy az nagyon nem ment, Cosuins a végére már úgy tűnt teljesen elvesztette a kontrolt. Az ő nevéhez fűződött még egy fumble is a meccsen, ami 2015 óta már a 72. fumble-ja volt. Ez az NFL legrosszabb mutatója.
Fontos lenne pedig, hogy egy-egy rossz szituáció ne legyen hatással, pláne nem ekkora hatással a meccsre, mert ilyenkor pontosan ez fog történni. Oda a magabiztosság és a lelkesedés, a meccs végére meg olyan állapotba kerülnek, hogy leginkább már mindenki az azóta már a metrón hazafelé utazó nézőkkel együtt távozott volna a stadionból.
A visszatérő Jalen Reagor volt leginkább főszerepben, legalábbis a szurkolók rendre kifütyülték őt, mikor a pályán volt. Visszahordásból nem sok vizet zavart, de most először a támadásokban is részt vehetett és volt egy 17 yardos futása, valamint egy 7 yardos elkapása is.
A sérülés sem került el minket, mert hát miért is. Harrison Smith a negyedik negyedben agyrázkódás gyanúja miatt előbb az orvosi sátorban, majd az öltözőbe ment be, így nem biztos, hogy ott lesz a Lions elleni meccsen most vasárnap.
A védelmünk az első félidőben nem nagyon volt jelen, tényleg úgy jött át az Eagles, mint kés a vajon. A második játékrészre bár összeszedték magukat és nem engedtek egy pontot sem, sőt mezőnygól távolságba sem az ellenfelet, de a támadóink sem tudtak semmit okozni, így ez itt csak az eredmény szinten tartását szolgálta.
És, hogy megérte-e éjszakázni a meccs miatt? Nagyon nem. Szerencsére most egy darabig nem kell ilyen miatt aggódni, legközelebb a 12. játékhéten játszunk éjjeli meccset a Patriots ellen, addigra meg majd úgyis eldől, hogy érdemes-e nézni vagy sem. Én mindenesetre kitartok és bízok a javításban. Nem szép, de igen is kellett ez a pofon, mert talán túlságosan is elszálltunk a múltheti győzelem után.
Most jön egy csoportrangadó a Lions ellen, akiknek a második héten sem okozott problémát sok pontot szerezni, így izgalmas lesz, hogy mit tudunk kezdeni a mi két meccsen szerzett 30 és a ő két meccsen szerzett 71 pontjukkal. Nagyon nem esne jól, ha a Lions sikerét kéne nézni, ráadásul hazai pályán.
végeredmény:
MINNESOTA VIKINGS 7, PHILADELPHIA EAGLES 24
következő mérkőzés:
DETROIT LIONS – MINNESOTA VIKINGS, 2022.09.25 19:00
fotó: vikings.com
