Elképzelés nélküli Vikings játék Green Bay-ben, súlyos vereség lett a vége

Nem éppen úgy sült el Packers elleni második idei meccs, mint szerettük volna, az otthon játszó Green Bay oktatott minket.

Csak egy kisiklás, csak mázli, így nyilatkozott a Packers CB-je az idei év első Packers-Vikings párharcáról, mikor még a 17. heti meccs előtt megkérdezték őt. Alexander elmondta, hogy csak szerencséje volt a Vikings-nak és most megmutatják, hogy hol is a helyük. Ezt végül maximálisan végre is hajtották, hiszen súlyos vereséget mértek a csoportgyőztes minnesotai csapatra.

A találkozót mi kezdtük visszahordással, de elég hamar az oldalvonal mögé küldte a támadóinkat a Packers defense. Mi is hasonlóképpen jártunk el, de a Packers puntnál jött a meglepetés. Josh Metellus tudott belenyúlni a punter rúgásába. A labdát végül az egy yardoson tudta levinni a Packers punter, így mi kiváló helyzetből támadhattunk a vezetés megszerzésért. Ám jött az első jel, hogy ez nem az a meccs, mint a többi. Három nekifutásból -2 yardot sikerült összehozni, így a be kellett érni Joseph mezőnygóljával. Ezt legalább berúgta, mert volt további két kísérlete, ami igencsak elkerülte a kaput.

A hazaiak nem csüggedtek és a meccs előtt még kérdéses besorolást kapott Nixon 105 yardos kickoff return TD-t hozott össze, amivel 11 másodperc alatt máris oda az előnyünk. 

A meccs elején azt se nagyon tudhattuk, hogy igazából Jefferson vagy Thielen a pályán vannak-e, mert nem voltak keresett célpontok Cousins által. Ezzel elérte a célját a Packs védelme, teljesen kizárták a ligaelit elkapót a játékból. JJ végül egyetlen 15 yardos elkapással zárta a meccset, ami messze elmarad az első héten látottaktól. Nem mellesleg a Bears ellen minden eddiginél jobb teljesítményt kell nyújtani, ha NFL rekordot akar dönteni még idén. A 2000 yardról szerintem már nem érdemes beszélni, mert ahhoz 229 yardot kéne valahogy összekapkodnia.

Ebből a sokkból felébredve belerondítottunk Rodgers-ék következő drive-jába, mikor Somlinson sackelt Rodgers-t az irányító kiejtette a labdát, mi pedig szépen összeszedtük. Az öröm nem tartott sokáig. A visszatámadásból Cousins eladta a labdát és Savage 74 yardos pick six-et csinált.

Egy elhibázott Vikings mezőnygól kísérlet után egy elég hosszú támadást vezetett a hazai alakulat, de csak mezőnygólig jutottak. Velünk ellentétben ők értékesítették azt.

Nem kellett sokat várni Cousins második eladott labdájára sem, jött az menetrendszerűen. Ebből sem kegyelmezett a Packers és Tonyan révén, aki sokáig el volt tűnve idén a pontszerzéseket illetően most megtalálta őt Rodgers az endzone-ban, növelve a hazaik amúgy sem kicsi előnyét.

A második félidőt mi zárhattuk volna pontszerzéssel, de Joseph ismét mellé emelt. Nem úgy a túloldalon Crosby, aki a kapufa segítségével 24 pontosra növelte az előnyüket a nagyszünet előtt.

A harmadik negyed közepéig kellett várni az első és egyben utolsó Jefferson elkapásra, amit egy Thielen elkapás előzött és már-már úgy tűnt, hogy alakul a drive, de végül Cousins-t besackelték és elvesztette a labdát.

Hosszú Packers drive átcsúszott a negyedik negyedre, melynek elején újabb hatpontost értek el, de nem az utolsót. Egy play sem kellett, máris újabb interceptiont dobott Cousins, a harmadik safety is leszedte a passzát a meccsen. Nem maradt es sem megtorlás nélkül, a Packers ezt is TD-re váltotta. Minden egyes labdaszerzést TD-vel koronázott meg a hazai csapat, nem volt erre ellenszerünk.

Illetve erre sem, mert ez a meccs úgy katasztrófa volt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A találkozó legvégén már a cserék és depth chart alján lévő játékosok játszottak mindkét oldalon. Mi is és a Packers is beküldte a csere irányítóját, igaz az ok azt teljesen különböző volt. 

Mullens végül nagyon jól össze tudott játszani az újonc Jalen Nailor-al, aki végül megszerezte első TD elkapását is (ezt a passzt még Cousins osztotta ki neki), ami nem is akármilyen, 47 yardos elkapás volt.

Mullens sem maradt passzolt TD nélkül, Osborn-t találta meg az endzone-ban, mikor a Green Bay csapatát már nem is érdekelte a meccs.

Sérülésekből is kijutott sajnos, hiszen mindjárt a meccs elején elvesztettük a kezdő centerünket (aki amúgy is már a csere center) Austin Schlottmann és később a tackle Brian O’Neill-t is. Schlottmann a szezonban már biztos, hogy nem fog játszani szárkapocscsonttörés miatt, de O’Neill helyzete sem túl rózsás, neki a vádlija sérült meg. Utóbbinak ma van az MRI vizsgálata, mindenki tűkön ül, hogy mi az eredmény.

A meccset Schlottmann kiesése miatt az eddig tackle poszton játszó Chris Reed játszotta szinte végig a center poszton. Neki még soha nem volt egyetlen snapje sem centerként, ráadásul idén még egyetlen meccsen sem kapott lehetőséget nálunk. Ez sajnos meg is látszott a meccs egészén, de nem szabad őt emiatt okolni. Bradbury lehet visszatér a Bears ellen, de az is lehet, hogy inkább hozunk valakit center posztra az utolsó meccsre, nem kockáztatunk egy nagyobb sérülést Bradbury-vel kapcsolatban.

A meccs tragikus volt nem is érdemes rá több szót fecsérelni, így is hosszú lett ez a bejegyzés. Az utolsó alapszakasz meccsünk idegenben a Bears ellen lesz. Az, hogy ott milyen összetételben fogunk pályára lépni az még kérdés, lehet, hogy kezdők lesznek pihentetve, ez a meccs már semmit nem befolyásol. Már csak azért sem, mert a 49ers esti győzelmével a 2. kiemelésünket is elvette, így szinte biztos, hogy a harmadik helyen fejezzük be a szezont az NFC-ben és a Wild Card körben a New York Giants lesz az ellenfél, ami talán a legjobb, ami történhet velünk.

fotó: vikings.com

A véleményed számít, írd meg nekünk!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.