Mennyit érhet egy Bears elleni vereség?

Az alapszakasz utolsó fordulójában a Chicago Bears ellen játszunk hazai pályán és bár számunkra nincs tétje a mérkőzésnek, de a végeredmény nagyban befolyásolhatja a jövő évi draftpozíciónkat.

Még az elején fontos megjegyezni, hogy a draftsorrend kialakításánál, amennyiben két csapat egyforma mérleggel rendelkezik, úgy az első kritérium a Strength of Schedule.

“Mennyit érhet egy Bears elleni vereség?” olvasásának folytatása

Meglehetősen felejthetőre sikerült a szezon utolsó idegenbeli meccse, könnyed vereség a Packers ellen

Az első félidőben az volt az ember érzése, hogy a Vikings nincs is a pályán, de aztán valaki csak berúgott egy mezőnygólt a mi oldalunkról is.

Egyébként azt hittem, hogy a Packers kihasználva azt, hogy több kulcsjátékos is hiányzott gázolni fog már a meccs elején, de nem így lett. Igaz, a meccs végére azért kialakult az a különbség, ami végig érezhető volt a két fél között.

A meccs nagyon lassan kezdődött mindkét fél részéről, ami a hazai oldalról kicsit meglepetés volt. Persze a Packers szerzett először pontokat, de második félidő közepéig mindössze csak két mezőnygólra voltak jók a sajtfejűek.

Mannion-t tette a kezdőbe a Covid-listás Cousins helyett Mike Zimmer vezetőedző, ezzel sokan nem értettünk egyet, hiszen ott van Kellen Mond, aki kitudja, akár meglepetést is okozhatott volna, Mannion-tól meg tudtuk mit várhatunk.

Mindannyian azt vártuk, hogy majd a futás fog dominálni és a visszatérő Cook negyvenszer fogja cipelni a labdát, de nem így lett. A futó mindössze 9 alkalommal kapta meg a labdát és ebből csak 13 yardot szedett össze. Még Mannion is többet futott nála, igaz csak egy yarddal.

Ez a hatalmas teljesítmény egyébként az egész első félidőre jellemző volt. Vendég oldalon, még a fű is gyorsabban nőtt, mint ahogyan mi előrehaladtunk.

A szünet előtt aztán a Packers mutatta, hogy itt ma ő fog nyerni, gyorsan fel is pakoltak két TD-t, egyet Lazard, másikat a meccsen brillírozó Adams húzta le.

Csak, hogy ne legyünk nullák Joseph megrúgta minden idők leghosszabb januári mezőnygólját a Lambeau Field-en, 51 yard-ról talált a póznák közé.

A harmadik negyedben végképp eldőlt a sorsunk. Előbb egy AJ Dillon futott TD-t, majd egy Crosby rúgott egy FG-t, így 3-30-ra elhúzott a Packers.

A negyed végére azért mi még örülhettünk egy kicsit, habár a meccsen sok örömre nem volt ok. Osborn újra TD elkapással jelentkezett, immáron a hatodikkal a szezonban. Mannion ezzel profi pályafutása első TD passzát is kiosztotta, nem kellett rá várni csak nyolc évet.

A záró részre is jutott pontszerzés, ez újra a hazai oldalon történt. Dillon duplázott, így kialakította a 10-37-es végeredményt, amivel a Green Bay Packers bebiztosította, hogy az első számú kiemelt legyen az NFC-ben és ne kelljen játszania a Playoff első körében, míg a Minnesota Vikings a vereségének köszönhetően bebiztosította a helyét a kanapén a rájátszásra.

Ezzel a Vikings lejátszotta utolsó idegenbeli mérkőzését az idei szezonban és nagy a valószínűsége annak, hogy Mike Zimmer is utoljára irányíthatta a csapatot idegenben.

Még azonban nincs vége, vár ránk egy utolsó összecsapás a csoporton belül. Ellenfelünk a Chicago Bears lesz, akiknél úgy volt, hogy Justin Fields fog kezdeni, de koronavírusos lett, így ő biztosan nem lép pályára a szezonfinálén.

Mi pedig bízhatunk egy tisztes helytállásban, mégis csak ez lesz Mike Zimmer búcsúmeccse, aki nyolc év után hagyja el a Vikings vezetőedzői posztját. (Reméljük)

fotó: vikings.com

Beharangozó 17. hét: VIKINGS – PACKERS

Már csak csekély esélyünk van a rájátszásban való részvételre, ami vasárnap a nullára konvergálhat, miután van bőven hiányzó kulcsjátékosunk.

Semmi nem nekünk kedvez a Packers elleni meccs. Nagyon hideg lesz, idegenben kell helytállnunk és egy olyan irányító fogja vezetni csapatunkat, aki még az életben nem adott TD passzt az NFL-ben.

Sean Mannion fogja vezetni a Vikings a Packers elleni harcban és mondjuk úgy nem nekünk áll a zászló. Cousins koronavírus tesztje pozitív lett, így a hivatalos protokoll szerint karanténba került és nem játszhat a hétvégén. Cousins egyébként nincs is beoltva, szerinte nem az oltás a megoldás, emiatt egyébként sokszor nézeteltérésbe került a vezetőedzővel, Mike Zimmer-el.

Mannion hetedik éve van az NFL-ben és még soha nem volt TD passza, igaz eddig mindössze 11 meccset játszott. Múlt héten még ő is Covid listán volt, nem volt ott a Rams ellen. Most viszont ott lesz, de nem sok jót remélünk az eddig látottakból ítélve. Azt nem tudni, hogy a vezetőedző miért nem Mond-ot játszatja, hiszen ugyanannyira nincs játékban, de akár meglepetést is okozhat, ami Mannion-tól nem feltétlenül várható.

Thielen a hétközben IR listára került, már nem játszik idén, nélküle kell megoldanunk a hátralévő meccseket. Nem tudjuk mekkora az összhang Mannion és a Jefferson, Osborn páros között, de van sejtésünk.

Visszatér a Covid listáról Dalvin Cook, aki a Rams ellen kimaradt. Ő alaposan felkészülhet, mert meg van győződve róla mindenki, hogy a passz ellenében a futásokat fogjuk erőltetni kiküszöbölve az esetleges eladott labdákat és hibákat. Cook akár 40 futást is csinálhat a meccsen, de Mattison és Nwangwu is jó ha felkészül. Ráadásul a fagyos talaj, a szél sem lesz barátjuk. Az előrejelzések szerint legalább nem fog havazni, bár a -13 fok önmagában is elég cidri.

Idén az első találkozásunkkor legyőztük a Packers, mindenki nagyon meg is lepődött, most biztos, hogy revansot akarnak venni és hazai pályán jól megverni minket.

Rodgers-ék már biztos rájátszás résztvevők, de az NFC első helyéért is mennek, amit ezzel a meccsel nagyjából be is biztosítanának.

A védelmünkből Michael Pierce megint nem lesz ott, betegség miatt hiányzik a védő falember. A futások így mehetnek ellenünk és mivel idén amúgy sem az erősségünk ezeknek a megállítása, szétfuthatnak minket.

Nem lesz egyszerű tehát ez a meccs, egy tisztes helytállásban bízhatunk, győzelmi esélyekről a tényeket ismerve nem nagyon beszélhetünk. Bízzunk abban, hogy egy nagy verést elkerülünk ország-világ szeme láttára, a meccs ugyanis főműsoridős.

Random Vikings #12- Aldrick ROBINSON

Új év, új név, folytatjuk a Random Vikings sorozatunkat, ahol ma egy elkapót mutatunk, aki bár rövid ideig volt nálunk, mégis karrierje legeredményesebb állomása volt.

Mindössze egy évet töltött nálunk, de a legtöbb pontszerzést itt jegyezte, az elkapó Aldrick ROBINSON.

A 2011-es draft hatodik körében a Washington Redskins választotta ki az egykori SMU játékost, aki első állomáshelyén négy évet töltött.

Habár az edzőtáborban jól szerepelt az aktív keretbe nem jutott be, de a tartalékok közé azért visszaszerződtették és itt töltötte újonc idényét.

A profi bemutatkozásra egy évet várnia kellett, de 2012-ben eljött a nagy lehetőség, Garcon sérülése miatt már a nyitóhéten beállt és meg is szerezte első TD-jét is. Ezen felbuzdulva és persze Pierre Garcon sérülése miatt is, máris kezdőként számítottak rá a második játékhéten, majd utána az összes alapszakasz meccsen lehetőséget kapott. Viszonylag eredményes bemutatkozó szezonjában 3 TD-t mutatott fel a csere elkapó.

A harmadik szezonjában már inkább csak kiegészítő ember volt, ahogy újonc szerződésének utolsó évében is, nem is kapta meg a plusz egy éves opciót. Ám a szerződése végét sem várták meg, 2014 decemberében megváltak tőle, majd a Ravens csapatánál kötött ki. Itt csak a holtidényt és az előszezont töltötte, az edzőtábor után megváltak tőle.

Majdnem egy év telt el mire újra pályán láthattuk, az Atlanta Falcons hívta be és szerződtette a 2016-os idényben. Itt két hatpontosig jutott és az NFL csúcsára is felülhetett volna, hiszen csapatával részt vettek az 51. Super Bowl-on, csak hát ugye a Patriots 28-3-ről fordított és megnyerte a meccset.

2017-ben ismét csapatot váltott, most a nyugati-parton, a San Francisco 49ers-nél próbálkozott, ahova két éves szerződést írt alá. Itt is csak epizódszerepek jutottak neki, ami végig jellemző volt a karrierje során.

Végül elérkezett a 2018-as év is, amikor a 49ers augusztusban a végső keretszűkítésnél ugyan megvált tőle, de a Vikings lecsapott rá és szerződtette.

A negyedik játékhétig kellett várni a bemutatkozására nálunk, ami a Rams ellen érkezett el. Olyannyira jól sikerült, hogy két TD-t is szerzett, bár a meccset végül a Los Angeles-i csapat nyerte.

Mint írtuk ez volt a legeredményesebb állomása, TD szempontjából mindenképp, mert vár a Redskins-ben, a Vikings-hoz hasonlóan 5 TD-t ért el, de míg nálunk egy szezon alatt, addig a fővárosban három idény alatt hozta ezt össze.

2019-re nem marasztaltuk az elkapót, aki a Vikings-es évében végül 17 elkapással, 231 yarddal és 5 TD-vel zárt, de nem nyújtott olyat, amiért itt tudtuk volna tartani.

Utolsó profi évében még a Carolina Panthers-nél megpróbálkozott, de csak az előszezont élte túl, a végső keretszűkítésen már nem jutott túl.

Így ért véget a most 33 éves egykori elkapó profi pályafutása, aki bár hat csapatnál is próbálkozott a nyolc éves karrierje során, mégsem tudott helyet kiharcolni magának a kezdőben.

Cousins tesztje pozitív lett, Mannion lehet a csapat kezdő irányítója a Packers ellen

Nemrég jött a bejelentés, miszerint Kirk Cousins a Vikings kezdő irányítója felkerült a Covid listára, így nem játszhat a csoportrivális elleni meccsen.

Nem vagyunk még így is elég nehéz helyzetben, most a kezdő irányítónkat vesztettük el legalább egy mérkőzésre, Cousins ugyanis ma pozitív Covid tesztet produkált.

Ez a teszt sajnos nem olyan, hogy minél több pontot érsz el annál jobb, hanem ha pozitív akkor bukta. Most ez a helyzet Kirk-el is, aki ráadásul továbbra is távoltarja magát az oltástól, mondván neki nincs szüksége rá.

A pozitív eredménynek hála a Packers ellen biztos, hogy nem léphet pályára. Valószínű a vezetők már korábban tudták ezt, hiszen a hét elején az aktív keretbe igazolták az irányító Kyle Sloter-t, aki régi-új Vikings játékos. Nem tartom valószínűnek, hogy ő fog kezdeni és mégannyira sem biztos, hogy Kellen Mond, a csapat újonca fogja vezetni a srácokat.

Ugyanis Sean Mannion aktiválva lett a Covid listáról, így ő bevethető és mivel nem a kockáztatás hívei az edzők (nyugi már csak két meccs és csere jön ezen a téren), véleményem szerint Mannion fog kifutni a Lambeau Field-re a Packers ellen.

Már csak azért is vagyok ezen a véleményen, hiszen Mannion egy meccset kivéve végig ott volt a meccseken, beállni ugyan egyszer sem állt be, de ott volt. Mond-ról ez nem mondható (haha) el, hiszen ő csak a múltheti meccsen volt a meccsen aktív keret tagja először. Sloter meg még új a fedélzeten, így nem biztos, hogy képben van a play-ekkel. Bár annyira amennyire az offensive koordinátor Klint Kubiak, annyira talán igen.

Ezzel a történéssel nem nekünk ál la zászló és szinte biztos, hogy a Packers gálázni akar, márcsak azért is mert idén az első találkozásunkkor megvertük őket.

fotó: oregonlive.com

Hiába a sok labdaszerzés, nem tudtunk élni a lehetőséggel újabb vereség a Vikings neve mellett

Tipikus meccs volt ez is, mert nem tudtunk élni az óriási lehetőségekkel és ennek meg is lett a következménye, a Vikings újfent kikapott és nagyon távol került a playofftól.

Talán nem is a rájátszás lehetőségéről kéne beszélnünk, mert bár van még esélyünk matematikailag, nem biztos, hogy az nekünk való. Addig, míg a támadók ilyen mennyiségű labdaszerzésből sem tudnak mit kezdeni, szerintem számunkra más dolgokon kell elgondolkodni.

A meccs egyetlen pillanatában sem voltunk képesek vezetni a találkozó, pedig Stafford rendesen szórta az eladott labdákat. Kétszer Barr egyszer pedig Woods húzta le a Rams irányítójának passzát, de csak 10 pontot tudtunk elérni ekkora lehetőségből. 

A támadóknak nem nagyon ment és csak két TD-t tudtunk összehozni, Mattison és Osborn örülhetett a pontszerzéseknek. Futásból nem igazán tömtük a játékosokat, Mattison is csak 13 alkalommal kísérletezett. Ma inkább a passzok mentek hazai oldalon, Cousins majd 40 passzából 315 yardot, 1 TD-t és egy eladott labdát hozott össze. Eredményesség szempontjából a meccs elején teljesen eltűnt Jefferson végül 116 yardot hozott össze, így újabb NFL rekordot döntött meg, mivel ő lett az a játékos, aki a legtöbb elkapott yarddal rendelkezik az első két évében, úgy, hogy ennek a szezonnak még nincs vége. A rekordot eddig a mostani ellenfélnél játszó Odell Beckham Jr. tartotta eddig. Thielen sajnos megint megsérült, újra a bokájával volt gond, nem tudtuk teljesen használni őt.

K.J. Osborn ismét eredményes volt, ő az 5. TD elkapását jegyezte, szép és reményteli jövő előtt áll. Visszatérve még Jefferson teljesítményére, látszik, hogy Ramsey egy ideig tudta tartani, de végül ő is behódolt a Vikings kiválósága előtt, pedig néha mondta rendesen a szöveget az elkapó felé.

Ha már elkapók, akkor az ellenféltől is ki kell emelnünk Kupp-ot, aki megint elért 100 yard fölé és ezzel tovább menetel a fényességes úton. Elismerésre méltó teljesítmény. A meccs első felében egyébként ő sem állt éppen nagy számokkal, a végére tudott beindulni.

A védelműnk megpróbált mindent, volt három labdaszerzésünk is és párszor Stafford-ot is a földhöz vágtuk, összességében nem volt velük nagy gond.

Ami a meccset nagyban befolyásolta, az a támadók és leginkább a playhívás minősége, na meg volt egy puntból visszahordott TD is, amit csak néztünk, a Rams-nél valószínűsíthető, hogy az volt a fordulópont.

Mint mondtam, egyetlen percre sem vezettünk a meccsen, mindig csak szaladtunk az eredmény után, de ez a szezon már csak ilyen.

A meccs végül 30-23-as Rams sikerrel ért véget és bár nincs győzelem, a még mindig pozitív szemléletű szurkolóknak a megnyugtatására lehet mondani, hogy ez a meccs is egyetlen labdabirtoklásnyi különbséggel dőlt el. Vajon Zimmer is ezzel védekezik a vezetőségnél, akiknek ennyi magyarázat elég?

A mérleg ezzel 7 győzelem és 8 vereség, tavaly ez már csak egy ikszes szezon lehetett volna, de idén még esély van egy pozitív szezonra is, bár ehhez a csoportgyőztes Green Bay Packers-t kell megvernünk jövő héten, akik hazai pályán szerepelnek majd és persze ott lesznek a bírók is. Na de ne kezdjünk el már most bírózni elég lesz újév első vasárnapján is.

A 2021-es naptári évre tehát befejezte a Vikings, a következő meccs már januárban vár a fiúkra.

fotó: vikings.com

Random Vikings #11 – Bryant MCKINNIE

Sose könnyű egy olyan játékosról írni, aki nem termeli a yardokat se földön, sem levegőben, nem szerez labdákat, de még az irányítót sem viszi a földre.

Most egy ilyen játékos jött szembe nekünk, aki 9 évig volt a csapatunk tagja és mindig kezdőként számítottak rá, ezt a lehetőséget meg is hálálta, ő nem más, mint Bryant MCKINNIE.

Megjárta a Pro Bowl-t és a Super Bowl-t is, utóbbit meg is nyerte, igaz sajnos nem velünk, de karrierje szépen ívelt felfelé, megérdemelten zárhatta le a csúcson.

McKinnie egyetemi karrierjét a Lackawanna College-ben kezdte, ahonnan két év után a University of Miami-ra transzferált át. Itt olyan meggyőző teljesítményt nyújtott, hogy utolsó évében esélyes is volt a Heisman Trophy-ra, de végül összesített nyolcadik helyen végzett a szavazáson.

A teljesítményének hála magasan jegyezték őt az elkövetkezendő Draft-on és ez be is vált, ugyanis a Vikings az összesített 7. helyen kiválasztotta a támadó falembert.

Még egy apró visszatekintés, McKinnie nem mindig a labda ezen oldalán játszott, középiskolában védő falember volt, csak magára szedett egy kis súlyt és izmot, így posztot váltott az egyetemre.

Szóval 2002-ben új történet kezdődött Bryant életében és a Vikings támadófalának összeállításában is, hiszen innentől kezdve több, mint 8 évig megkerülhetetlen volt McKinnie az offensive line összeállításánál.

Noha az első évében csak kilenc meccsen játszott – ebből nyolcszor kezdőként – utána már csak egy sérülés miatt hiányzott 4 meccset, de összesen ebben a lila-fehér mezben 132 alkalommal lépett pályára, 131 alkalommal kezdőként.

2003 és 2007 között zsinórban 70 meccsen kezdett, ennek a sorozatnak egy sérülés vetett véget. 

2009-ben végre beszavazták őt a Pro Bowl-ra, de sajnos nem tudott részt venni rajta láb és boka sérülés miatt, így a hawaii-i túra elmaradt.

Utolsó Vikings-es szezonja előtt kis súlyfelesleggel érkezett az edzőtáborba, így fel is került az NFI listára. Elmondta, hogy mindent megtesz a formába lendülésért, személyi edzőt fogadott, hogy súlyfelesleget dolgozzon le, sőt teniszleckéket vett a teniszcsillag, Venus Williams-től.

Azonban nem csak a példamutató munka volt jellemző McKinnie-re, volt pár eset, amikor kétes szituációba keveredett, hol egyedül, hol pár csapattársával együtt.

2006-ban a híres, neves Love boat party, ahol két bérelt lakóhajón több Vikings játékos sexparty-t tartott. Volt itt minden, amit az ember csak el tud képzelni, McKinnie is elég változatosan adta elő magát. McKennie-nek is kellett pénzbírságot fizetnie, akárcsak a csapatársainak, de talán nem viselte meg annyira őt, hogy kb. 50 ezer dollárt ki kellett kiadnia, mert egy nappal ezután 7 éves, 48 millió dolláros szerződéshosszabbítást kötöttek vele.

2008-ban pedig kidobták egy klubból, majd arcon köpte a kidobó embert, akivel végül össze is verekedett, végül letartóztatták.

2011 nyarának végén elváltak a Vikings és a játékos útjai, hosszú, stabil időszak ért véget. 

McKinnie, azonban jó helyre került, hiszen két év alatt felért az NFL csúcsára és a Baltimore Ravens tagjaként megnyerte az áramszünet miatt majd egy órára félbeszakított 49ers elleni emlékezetes Super Bowl-t.

NFL-es karrierjében végül volt egy harmadik állomás is, a Miami Dolphins, ahova a 2013-as szezon közepén írt alá és játszott le 10 meccset kezdőként. Megmentőnek igazolták le, de végül a szezon legrosszabb baloldali tackle-je lett a PFF szerint. Így ért véget a karrierje.

A visszavonulása óta sokféle dologgal foglalkozik az egykori játékos. Leginkább kiemelendő a lemezkiadó cége, de sokat jótékonykodik és sokat szerepel a nyilvánosság előtt, de most már a jó értelemben.

Beharangozó 16. játékhét: RAMS – VIKINGS

Izgalmas találkozó vár ránk ezen a héten, ,ellenfelünk a playoff felé menetelő Los Angeles Rams lesz, akik bár voltak hullámvölgyben, most sorozatban három sikerrel érkeznek hozzánk.

Minket sem kell félteni, mert bár eléggé hektikus a szezonunk, volt hogy meglepetést tudtunk okozni sokkal esélyesebb csapat ellen.

Most a Rams mindenképp esélyesebbnek számít, kivétel nélkül szinte mindenki őket várja ma győztesként.

Mi kicsit megfogyatkozni, illetve sérülten megyünk a pályára. Cook nem játszik, mert Covid listán van, Thielen csak kérdőjeles, Cousins törött bordával játszik, nem néz ki túl jól.

Esetleg a hazai pálya előnye lehet velünk, mert ilyen előjelekkel tényleg nem nekünk áll a zászló.

Stafford mióta megérkezett a Rams-hez újjászületett és talán most megtalálta számításait. Egy jó célpontját mindenképp, Cooper Kupp-ot, aki idén NFL rekordra hajt, elkapások, TD-k és yardot tekintetében is. Ehhez most nekünk is kell egy két szót hozzáfűznünk és megakadályozni, hogy az elkapó tündökölhessen. Nálunk is van egy kiválóság, aki Kupp mögött a liga második legeredményesebbje, Jefferson. Nagyon nagy számokat hoz az ifjú elkapó, de most nem lesz könnyű dolga. Mindenki készül belőle, de főképp a Rams CB-je Jaylen Ramsey, akivel párban lesznek a meccsen. Nem biztos, hogy ma Jefferson fogja kapni a sok passzt.

Előkerülhet a múlthéten TD-t szerző Smith-Marsette és az idei év feltörekvője Osborn is. 

Futójátéknál ugye nem számíthatunk Cook-ra, de visszatér Mattison, aki amikor kezdő volt a csapatna keléggé jól ment, négyből háromszor is tudtunk nyerni. Nem feltétlenül kell alapozni, de legalább reménnyel tölt el.

A védelem már mindkét oldalon megmutatta, hogy képes olyan teljesítményt letenni az asztalra, ami akár meccse is érhet a csapatoknak. A két defense összesen 83 alkalommal vitte földre az éppen aktuális ellenfele irányítóját, a Vikings 44-el vezeti a ligát, míg a Rams 39-es az ötödik ebben a mutatóban. Nem fogunk tehát unatkozni és ebből kiindulva az irányítók sem.

A Rams-nek a kiemelés, nekünk a playoff részvétel múlik ezen a meccsen, de legalábbis most, aki nem nyer az nehéz helyzetbe kerül acéljait illetően.

És nekünk mi más lehetne a célunk, mint a hátralévő három meccs megnyerése, a playoff részvétel és Zimmer állásának megmentése.

Szellemcélpontokat kergető Cousins és a támadók szörnyű játéka ellenére győzelemmel hangoltunk a végjátékra

Már csak három meccs van hátra az alapszakaszból és 7-7-es mérleggel várjuk a folytatást, ami nem lesz egyszerű.

Na de nézzük ezt a tragédiát, ami hétfő este a Soldier Field-en zajlott. Kevés pont, két borzalmasan gyengén játszó együttes, minden idők leggyengébb Cousins teljesítménye, turnoverek sora és kiállított játékos, minden volt, amit csak akarsz.

A Vikings kezdett jobban, már az első negyedben meglett a szokásos Jefferson TD, akinek nagyon gyenge számai lettek ezen a meccsen. Csak 4 elkapása volt, pedig tízszer volt célpont és csak 47 yardot ért el a TD mellett.

A tízszer volt célpont, hát szó-szó, mert Cousins profi karrierje leggyengébb teljesítményével nem nagyon segítette az elkapókat. Kirk mióta a ligában van 118 meccsen játszott és most hozta össze a legkevesebb passzolt yardját egy meccsen. Összesen 87 yard jött össze neki, de nem is csoda, hiszen olyan homályokat dobott, hogy az hihetetlen. Az eladott labdája is úgy született, hogy kb csak egyetlen Bears védő volt a saját térfelén és ő mégis megtalálta. Ez pont olyan, mint abban a videóban, mikor a BMW-s ügyes kezű a teljesen üres parkolóban nekimegy az egyetlen villanyoszlopnak és összetöri a kocsiját.

Na de lapozzunk is.

Ezt a meccset a védelem tartotta életben számunkra, akik mindent megtettek, hogy Fields-t és a Bears offense-t levegyék a pályáról. EZ meg is történt, hiszen nulla másodperccel a meccs vége előtt szerzett csak TD-t a hazai csapat, egy elég vitatható döntés után. A Vikings D háromszor is labdát szerzett az ellenféltől, de sackek sorával is boldogította az újonci irányítót, aki néha azt se tudta milyen rendezvényen van.

Futás terén Mattison nem játszott, mert Covid listás, helyette Nwangwu volt a csere, de a majd harmincszor próbálkozó Cook mellett, csak három futási lehetőséget kapott. Ezzel al ehetőséggel viszont élt, mert 3 futás 33 yardos mutatóval zárt.

Még egy újonc lehetett boldog a hétfői meccsen, ő pedig nem más, mint a Vikings elkapója Ihmir Smith-Marsette, aki eddig nagyon mellőzve volt a szezonban, rendre inaktív volt, most viszont volt egy elkapása, amiből egy szép TD-t szerzett. Ez volt profi pályafutásának első hatpontosa, reméljük sok tucat követi még.

A meccs krónikájához hozzátartozik még, hogy Eric Kendricks a kiállítás sorsára jutott, mert állítólag feleslegesen szabálytalankodott a Bears irányítójával. Ezt a döntést is bőven meg lehet kérdőjelezni.

A győzelem megvan és a egyelőre a 7. playoff hely is, de kérdés, hogy ilyen játékkal mi keresnivalónk van ott.

Jön a Rams, ami a halasztott meccsen nyerni tudott, így bár nekik nagyon rövid a regenerálódási és a felkészülési idő az ellenünk következő meccsre, de majd meglátjuk, vasárnap este kiderül.

fotó: vikings.com

Random Vikings #10 – Amp LEE

Folytassuk sorozatunkat egy futóval, aki a második körben lett kiválasztva és Super Bowl-t is nyerni tudott, igaz nem velünk.

Futó poszton a Vikings mindig is jó volt, sok elit játékos megfordult már a csapatban. Jelenleg Dalvin Cook aprítja az ellenfelet, de sok másik jó játékos is megfordult nálunk a múltban. Nem tudjuk, hogy a mai játékosunk mekkora nyomott hagyott a Vikings szurkolóiban, de ma rá esett a választás, érkezzen Amp Lee.

Teljes nevén Anthonea Wayne Lee három évig viselte a Vikings mezét, de még mielőtt erre rátérünk nézzük a korábbi éveit.

A Florida State-en töltötte egyetemi éveit, összesen hármat. A csapatot nem csak futásaival, de elkapásaival is segítette méghozzá elég jól, így nem csoda, hogy a Draft-on a második körben választotta ki a San Francisco 49ers csapata.

Két évet töltött itt, leginkább csere volt, ami azért végigkísérte egész karrierjét, kezdő futóként csak egy-egy meccset kapott idényenként.

Így volt ez nálunk is, amikor 1994-ben megérkezett Minnesota-ba. Karrierje során a lila-fehér mezt hordta a legtöbbet, összesen 45 meccsen kapott lehetőséget edzőinktől, hatszor kezdőként is. Mondjuk úgy, hogy nem a TD szerzés volt a fő feladata, mindössze kettőt szerzett a három éve alatt, de profi pályafutása alatt is csak hátszer ért be az endzone-ba a földön.

Más a helyzet az elkapásoknál, mert futó játékosként elég sokat volt célpontja az irányítóknak,. Mindez abból is levehető, hogy míg futni csak 116 alkalommal futott a 9 éves pályafutása során, elkapásoknál 450 alkalommal volt célpontja a QB-knak.

Rájátszásba kétszer jutott velünk, de azt viszont elmondhatja magáról, hogy mindegyik NFL-es csapatával megfordult a playoffban.

Három itt töltött évéből minden bizonnyal az 1995-ös szezon volt számára a legjobb. Eredményesség szempontjából mindenképp, összesen 71 elkapással zárta az évet.

1997-ben továbbállt a St. Louis Rams-hez, ahol első évében a csapat legértékesebb játékosának választották.

Karrierje és az NFL csúcsára 1999-ben ért fel, mikor a Rams tagjaként megnyerte a 34. Super Bowl-t, ahol a Titans-t sikerült legyőzniük. Ehhez a győzelemhez vezető úton a Vikings együttesével is találkozniuk kellett. Ez a találkozó a főcsoport elődöntőjében esett meg, ahol a St. Louis egy nagyon pontgazdag találkozón 49-37-re győzte le a Minnesota-t.

2000-ben a Philadelphia Eagles-be szerződött, ahol már csak pár play jutott neki. 2001-ben a Lions tartalékai között ért véget a karrierje.

Profi játékos pályafutása után sem tétlenkedett. Igaz, hogy nem profi szinten, de edzősködött, ugyanis négy éven keresztül volt a Las Vegas Locomotives  RB edzője, akik a UFL-ben szerepeltek.

Még egy kis érdekesség vele kapcsolatban, ami talán számára is nagyon emlékezetes. 1992-ben búcsúzott el a 49ers-től Joe Montana, aki utolsó TD passzát 49ers játékosként éppen Amp Lee-nek passzolta.

A Vikings magatartási problémák miatt elküldte a kezdő cornerback-jét, Bashaud Breeland-et

Az idei holtidényben szerződtetett védő minden meccsen kezdő volt az idei szezonban, most viszont váratlanul mennie kellett.

Az ügy mögött azonban magyarázat is van, hiszen egy csapat nem vágja csak úgy ki a kezdő játékosát minden ok nélkül.

Történt ugyanis, hogy Breeland a mai edzésen verbális inzultálni kezdte az edzőket és a vezetőedzőt, valamint mikor pár csapatársa megpróbálta őt lehiggasztani, akkor őket is elkezdte gyalázni. Spielman gyorsan pontot tett az ügy végére.

Nem ez volt az első, hogy a veterán CB dühkitörést mutatott, többször volt már, de most telt be a pohár a vezetőségnél.

Breeland nyolcadik éve van az NFL-ben, a holtidényben került a csapathoz, hogy tapasztalatával segítse a többi CB-t a fejlődésben. Mind a 13 meccsen kezdőként kapott lehetőséget. Összesen két interception-t és 2 fumble-t szerzett.

A hétfői, Bears elleni meccsre már kérdéses besorolást kapott, de nem sérülés miatt.

A Vikings a twitteren írta ki először, hogy megváltak a játékostól, Breeland csak egy szót írt válaszul: “Wow”.

fotó: vikings.com

Random Vikings #9 – Craig JAMES

Kicsit megcsúszva, de itt a heti Random Vikings, amiben most egy epizódszereplő került kisorsolásra, aki rövid ideig volt a Vikings-nál, de más csapatnál még most is az igát húzza.

Illinois állam szülötte, aki egyetemre is Minnesota-ban járt újonc szabadügynökként került hozzánk, de egy év után továbbállt, ő Craig JAMES.

1996-ban Edwardsville-ben született és középiskolai évéinek végéig itt élt. Egyetemre a University of Minnesota-ra járt és tagja volt a Minnesota Golden Gophers együttesének is. Itt két évet játszott és leginkább punt returnerként alkalmazták. A második évében a lábát törte, hamar pihenésre kényszerült. 

Utolsó két évében áttranszferált a Southern Illinois egyetemre, ahonnan újonc szabadügynökként 2018-ban érkezett meg az NFL-be.

Azév április 30-án a Vikings szerződtette őt. Egy ígéretes előszezon után az aktív keretbe nem került be és úgy tűnt hamar véget ér a profiskodása. Egészen Október végéig kellett várnia, amikor is Spielman felhívta őt és szerződtették a tartalékok közé. Nem is kellett sokat várni és november végén, igaz sérülések miatt az aktív keretbe is felkerült, ráadásul a következő meccsen, a New England Patriots ellen be is mutatkozott. Innentől kezdve a szezonból hátralévő meccseken még kettőn kapta meg a lehetőséget, a special teams tagjaként végül három meccsen játszott az újonc szezonjában.

Nagyon keresni kell, hogy mit idézhetünk fel vele kapcsolatban a lila-fehér időkből, de semmi nem jut eszünkbe. 

2019-ben, miután megköszöntük a munkáját a Philadelphia Eagles csapatánál találta meg számítását, ahol a mai napig is játszik (igaz, most éppen a tartalékok sorát erősíti).

Első Eagles-es szezonjában hol a tartalék, hol az aktív keret tagja volt, de voltak meccsek, amin a defense tagja is volt, sőt a Jets ellen kezdőként is megadták neki a lehetőséget.

A 2020-as évben a sérülések miatt nem sokat láthattuk a pályán és visszaszorult a tartalékok sorába, ahol mind a mai napig helyet kap a pennysilvaniai csapatban.

A győzelem megvan, de így leadni a meccset még talán nem láttunk csapatot

29 ponttal is vezetett a Vikings a végén mégis izgulni kellett, hogy nehogy kikapjanak a srácok, valami nagyon nincs rendben, ha még ekkora előnynél is előjönnek a hibák.

A meccs főműsoridőben volt, ami köztudott, hogy Cousins kriptonitja, most is majdnem megégtek, de végül megvan a győzelem.

A ponttermelés nagyon hamar megkezdődhetett volna, de mind a hazai mind a vendég oldalon kihagyott mezőnygól kísérlettel indítottak a felek.

Először a gólvonal mögé Jefferson révén jutottunk, aki a meccsen Thielen távollétében abszolút nagy terhelésre számíthatott, ami meg is volt, hiszen 15 alkalommal célozták meg az elkapót, ő viszont csak kevesebb mint a kísérletek felét, összesen 7 elkapást jegyzett, egyik a már említett TD volt. A yardtermelése is messze elmaradt az előző hetiektől, most egy szolid 79 yarddal zárt.

Nem ment az elkapás, ment a futás, a sérüléséből visszatérő Dalvin Cook 27 futási kísérletből 205 yardot és 2 TD-t hozott össze. Ez a teljesítménye messze kiemelkedik az évben.

A vendégek első pontszerzéséig egészen a harmadik negyed végéig kellett várni, csak akkor tudták magukat az eredményjelzőre felrakni, mikor a Vikings már 29 ponttal vezetett. 

Itt viszont nem aprózták el, 5 perc leforgása alatt 20 pontot faragtak le a hátrányukból két passzolt és egy futott TD-vel.

És még mielőtt ennél is nagyobb vérszemet kaptak volna Cousins Osborn-t találta meg a passzával és az elkapó az elkapott labdával begyalogolt az endzone-ba, 62 yardos TD-t szerezve. Gondoltuk, hogy ezzel lezárjuk a meccset, de közel sem volt igaz.

Cousins másodjára is eladta a labdát, amit a Steelers pontokra is váltott és egy labdabirtoklásnyira megközelített minket.

Aztán eljött a meccs azon része, ami számunkra idén mindig kritikus, a vége. Most sem volt ez másképp, hiszen az utolsó passzal lett vége a meccsnek, amit a Steelers végül nem tudott TD-re váltani Smith és Watts jól védekeztek Freiermuth-on, aki előbb TD-vel ünnepelt, de duplázni nem tudott, így a Vikings megmenekült.

Borzasztó sok volt a hiba a meccsen. A támadósor az első három negyedben kiválóan muzsikált, de a negyedik negyedre teljesen eltűntek. A védelem meg a lehető legrosszabbkor omlott darabjaira és ez megint majdnem a meccsünkbe került.

Tipikus idei Vikings teljesítményt láthattunk a végén most nekünk volt szerencsének, ilyen is előfordul.

Most egy nagyobb at pihenhet a csapat, mert legközelebb hétfőn este a Bears ellen lépünk pályára, ahol illene nyerni, de ezek után és a hektikus szezonban látottak alapján ki tudja mi fog történni.

Ez a meccs tehát úgy ahogy, de megvan és a playoff esélyeink a duplájára 32%-ra nőttek. Hamarosan folytatjuk.

fotó: vikings.com

Beharangozó 14. hét: STEELERS – VIKINGS

Egyik csapat sem lehet büszke az idei szezonban nyújtott teljesítményére, ráadásul mindkét csapat szurkolói joggal lehetnek csalódottak, ugyanis csak ők ketten voltak képesek megalázkodni a Lions-tól

A Steelers egy soha véget nem érő meccsen döntetlen, a Vikings pedig legutóbb az utolsó pillanatban egy vereséget könyvelhetett el az idén az 1/1-re hajtó Detroit ellen.

Ennek is köszönhetően izgalmas kis összecsapás lesz a mai, ahol eldől melyik csapat merre megy tovább. A nyertesnek még van esélye a rájátszásra, míg a vesztes jó távol kerül a playoff-tól.

Tele vagyunk sérülttel, ráadásul ma Thielen-re sem számíthatunk, aki a múlthéten szenvedett bokaficam miatt még edzeni sem edzett a héten. Jefferson így minden bizonnyal nagy figyelmet és erősített védelmet fog kapni, hiszen Thielen kiesésével nincs másik elsőszámú elkapó, Osborn pedig az ellenfelek szerint nem “halálos fegyver”. Mindezek ellenére lehet ma arra játszani, hogy a kevésbé játszott célpontokra összpontosítunk. 

Ehhez viszont kell, hogy Cousins-nak legyen ideje passzolni, amihez viszont az kell, hogy a támadófal megtartsa a Steelers védelmét. Ez azonban nem lesz egyszerű, mert a liga legtöbb sack-jét jegyző TJ Watt lesz ott, aki már 16 irányító földrevitelnél jár idén. ÉS őszintén szólva a múlthéten a nem túl acélos Lions védelem háromszor sackelte be Cousins-t, ebből kiindulva ma sem lesz nyugta az irányítónknak.

Cook visszatér a sérüléséből, ezzel Mattison valószínű megint háttérbe szorul, meglátjuk, hogy  mire megyünk ezzel a felállással.

A vendégek önbizalom növelő győzelemből érkeznek, amit ráadásul a csoportriválissal szemben értek el, ennek köszönhetően a playoff reményeik is szebbek mint nekünk.

Szoros meccset várunk, a Vikings eddig egyet kivéve az összes meccsén maximum csak egy labdabirtoklásnyi hátrányban volt a lefújáskor. 

A védelmünk múlthéten eléggé B keretes volt, bár szerintem ez sem mentség a mutatott játékra. Amire esélyünk van az Roethlisberger idei dekoncentráltsága a passzoknál, amik során könnyen belehajszolja magát az interceptionbe.

Mike Zimmer állása biztonságban van, legalábbis úgy tűnik, mert nagyon csendben van mindenki a vezetőségből a múltheti elhasalás után.

Vállalhatatlan játékot nyújtott a Vikings, vereséget szenvedtünk a liga leggyengébb csapatától

Várjunk csak, ha kikapunk a liga leggyengébb csapatától, akkor mi vagyunk az új leggyengébb csapat?

Ezt így elég merész lenne kijelenteni, de tény, hogy a mai Lions ellen mutatott játékunk és az ebből fakadó vereség az komoly aggodalomra ad okot.

Lehet itt mindenféle playoff álmokról beszélni, meg, hogy tele vagyunk sztárokkal, de mégis visszafog minket valami, ami miatt nem vagyunk képesek előrelépni.

Ezzel a mai vereséggel minden bizonnyal megadta a végső lökést a Mike Zimmer, Klint Kubiak és Rick Spielman trió, hogy legkésőbb a szezon végén elköszönjenek tőlük. A következő idényben új General Manager, vezetőedző és támadó koordinátorral kell nekivágnunk. Ha nem így lesz, akkor jövőre is ugyanez a szenvedéssel teli, lélektelen játék lesz a jellemző és lesüllyedünk a liga hátsó felébe.

A találkozón egy pillanatig sem voltunk dominánsak és vezetni is csak rövid ideig vezettünk, ráadásul oda lett a statisztika, miszerint minden meccsen vezetünk legalább 7 ponttal. A Lions annak ellenére, hogy azért elég sokat megtett azért, hogy ne nyerje meg a találkozót, valahogy a meccs jelentős részében mégis előnyben volt. Ez mindent elmond rólunk. Oké lehet mondani, hogy a védelem jócskán foghíjas volt, ez tény, de ennek ellenére is meg kellett volna állítani a támadásokat. Eleinte ment is, de aztán jöttek a rossz szerelések és a hibák, a Lions pedig mind ki is használta.

Én csak szegény Justin Jefferson-t és a hasonlóan jól játszó játékosainkat sajnálom, akik kénytelenek most ezt a megaláztatást elviselni. Jefferson szépet ment ma is, 11 elkapásból 182 yardot és 1 TD-t tudott szerezni.

A második negyedben sehol nem voltunk, pontot sem bírtunk elérni, pedig volt kivédekezett negyedik kísérletünk is már az ellenfél térfelén, de abból sem lett pont. Ellenben a Lions ezt a negyedet nyomta meg annyira, ami végülis nagyban elősegítette, hogy ma nyerjen.

A harmadik negyed közepéig mi csak mezőnygólokat tudtunk elérni, ami a támadójáték semmilyenségét mutatja. Sajnos bokaficam miatt már az első negyedben kiállít a játékból Adam Thielen, vele már nem számolhattunk a meccsen. Helyére a később TD-t szerző Osborn állt be, aki 4 elkapással, 47 yarddal és a már említett TD-vel zárt a a meccset.

Szóval mint mondtuk a harmadik negyed feléig még TD-t sem szereztünk, de akkor végre Mattison bepréselte magát a gólvonal mögé. A futójátékunk megint csak egy átalgos ,vagy inkább még átlag alatti volt, ráadásul Zimmer a meccs előtt azt mondta, hogy Nwangwu több lehetőséget fog ma kapni a támadósorban, de összesen csak két futási lehetőséget kapott, amiből 0 yardot tudott összehozni. Emellett volt egy nagy visszahordott kickoffja is, a pálya feléig hozta vissza a játékszert az idei év legjobb visszahordója.

A meccsen az utolsó másodpercig vezettünk, de a Lions egy Goff – Amon-Ra St. Brown összjátékkal a végén megfordította és megnyerte a meccset a hazaiak számára.

Összesen 6 pontot hagytunk benne a meccsben, mert mind a három TD-nk után kétpontos kísérletre mentünk rá, de egyik sem sikerült, se a két futási kísérlet, se az egy passz. 

És most ne kezdjük el, hogy de ha rúgunk, akkor az pont három pont és, akkor egy ponttal nyerünk. Nem kell mi lett volna hát játszani, mert ha a lottószámokat is tudtuk volna akkor már rég a saját szigetünkön lazulnánk.

Ez a meccs így alakult, ezt el kell fogadni bármennyire is fáj, de tény, hogy nagyon gyorsan nagy változtatásokra van szükség.

De, hogy ez most vagy a szezon végén fog megtörténni, egyáltalán megtörténik-e, azt majd a vezetők eldöntik. Mi szurkolók bízhatunk abban, hogy ezt a szezont a pocsék teljesítmény ellenére pozitív mérlegre tudjuk hozni, még pont 5 meccsünk van, hogy ezt megtegyük.

Most viszont nincs idő sokat nyalogatni a sebeinket, mert csütörtökön máris meccselünk, ellenfelünk pedig a Pittsburgh Steelers lesz, ahol ma kiderült Ben Roethlisberger utoljára szerepelt az NFL-ben ebben a szezonban, mert az idény végeztével visszavonul a profi football-tól.

fotó: vikings.com

Beharangozó 13. hét: VIKINGS – LIONS

Kötelező a győzelem a Vikings számára a soron következő mérkőzésen, ellenfelünk ugyanis az eddig még mindig nyeretlen Detroit Lions lesz, akik még mindig keresik első győzelmüket.

A világ szégyene lenne, ha a Lions most megverné a Vikings-ot, a játékosaink fejében is ennek kell lennie, amikor holnap kivonulnak a zöld gyepre.

Mindkét csapat elvesztette elsőszámú futójátékosát, így a cseréken a sor, hogy megmutassák a nagyvilágnak. Mi ezen a téren talán jobbak vagyunk Mattison egész hatékony és ne felejtsük el Nwangwu-t sem, aki eddig csak a kickoff visszahordásoknál kapott leginkább szerepet, ott viszont maximálisan élt vele. Igaz azt hozzá kell tennünk, hogy betegség miatt kérdéses a játéka.

A futás elleni védekezés mindkét oldalon egyformán rossz, nálunk ezt a múlthéten nagyszerűen meg is csodálhattuk, a 49ers csak akkor nem futott át rajtunk, ha nem akart. Több, mint 200 yarddal és 3 futott TD-vel zárt a korábbi ellenfél, ez korábban elképzelhetetlen volt.

Cousins szolid teljesítményt nyújtott a legutóbb és nem jutott el addig a passzolt yard határig, ahonnan a Vikings már megnyeri a meccseit. Persze egy ilyen adatra nem építhetünk, de eddig ha egy meccsen nem érte el a legalább 275 passzolt yardot, akkor vereséget szenvedtünk. Ez a Lions ellen meglehet, mármint akár a 300+ yard is a részéről és a TD/INT mutatóját is tovább javíthatja. Célpont van, Thielen múlthéten 2 TD-t is szerzett és Jefferson is szerzett jópár yardot, közel sem annyit, mint az előző két héten de meg-meg találta passzaival az irányító.

A túloldalon Goff-nak nem igazán megy ebben a szezonban, még a közelébe sem ér a régi formájához, igaz a csapattársak sem könnyítik meg a helyzetét. Oké a Bears ellen szép számokat hozott össze, de egész szezonban úgy tűnik, mintha mindent megtennének azért, hogy a csapat mindenképp vereséggel távozzon a pályáról.

A védelmünk igencsak foghíjas lesz, Patrick Peterson megint Covid listán van, ráadásul Eric Kendricks sem bevethető quadricepsz sérülés miatt. Ez már csak egy ilyen év, mindig küzdünk valamivel.

Lényeg a lényeg, még így is meg kell vernünk a Lions-t, más eredmény nem elfogadható.