Beharangozó 13. hét: VIKINGS – LIONS

Kötelező a győzelem a Vikings számára a soron következő mérkőzésen, ellenfelünk ugyanis az eddig még mindig nyeretlen Detroit Lions lesz, akik még mindig keresik első győzelmüket.

A világ szégyene lenne, ha a Lions most megverné a Vikings-ot, a játékosaink fejében is ennek kell lennie, amikor holnap kivonulnak a zöld gyepre.

Mindkét csapat elvesztette elsőszámú futójátékosát, így a cseréken a sor, hogy megmutassák a nagyvilágnak. Mi ezen a téren talán jobbak vagyunk Mattison egész hatékony és ne felejtsük el Nwangwu-t sem, aki eddig csak a kickoff visszahordásoknál kapott leginkább szerepet, ott viszont maximálisan élt vele. Igaz azt hozzá kell tennünk, hogy betegség miatt kérdéses a játéka.

A futás elleni védekezés mindkét oldalon egyformán rossz, nálunk ezt a múlthéten nagyszerűen meg is csodálhattuk, a 49ers csak akkor nem futott át rajtunk, ha nem akart. Több, mint 200 yarddal és 3 futott TD-vel zárt a korábbi ellenfél, ez korábban elképzelhetetlen volt.

Cousins szolid teljesítményt nyújtott a legutóbb és nem jutott el addig a passzolt yard határig, ahonnan a Vikings már megnyeri a meccseit. Persze egy ilyen adatra nem építhetünk, de eddig ha egy meccsen nem érte el a legalább 275 passzolt yardot, akkor vereséget szenvedtünk. Ez a Lions ellen meglehet, mármint akár a 300+ yard is a részéről és a TD/INT mutatóját is tovább javíthatja. Célpont van, Thielen múlthéten 2 TD-t is szerzett és Jefferson is szerzett jópár yardot, közel sem annyit, mint az előző két héten de meg-meg találta passzaival az irányító.

A túloldalon Goff-nak nem igazán megy ebben a szezonban, még a közelébe sem ér a régi formájához, igaz a csapattársak sem könnyítik meg a helyzetét. Oké a Bears ellen szép számokat hozott össze, de egész szezonban úgy tűnik, mintha mindent megtennének azért, hogy a csapat mindenképp vereséggel távozzon a pályáról.

A védelmünk igencsak foghíjas lesz, Patrick Peterson megint Covid listán van, ráadásul Eric Kendricks sem bevethető quadricepsz sérülés miatt. Ez már csak egy ilyen év, mindig küzdünk valamivel.

Lényeg a lényeg, még így is meg kell vernünk a Lions-t, más eredmény nem elfogadható. 

Vissza a régi sablonhoz, megint veszített a csapat

Valahogy nem akar összejönni az idei szezon, a Vikings kulcsfontosságú meccsen valahogy mindig elveszti a koncentrációt és beleszalad egy pofonba.

Nem nagy különbséggel, de most is vereséget szenvedett egy olyan meccsen, ahol igazából esélyes volt, de a szokásos hibák eldöntötték a találkozót.

Igen, Cousins rossz játékos mögé állt a negyedik negyedben 4 és gólnál, de azért ennél kicsit több volt az, ami a vereségünket eredményezte.

Persze elég szomorú, hogy az irányító nem tudja, hogy hol a helye – szó szerint -, de ne felejtsük el a többit se. Több, mint 200 yardot futottak ellenünk, szabálytalanságok sorát szedtük be, ez utóbbi egész idényben hatalmas probléma.

Mi vagyunk az egyetlen csapat a ligában, akik minden meccsen vezettek ellenfelük ellen 7+ ponttal, és nem volt ez másképp most sem. Viszont ebből a 11 meccsből hatszor buktunk. Persze a 7-10 pont nem nagy előny, mert nagyon gyorsan lehet nyelni a TD-ket.

Mi is ezt tettük, hiszen rövid idő alatt 21 pontot pakolt fel a 49ers az eredményjelzőre, így a hét pontos előnyből hamar 14 pontos hátrányba kerültünk.

Az első félidő kiegyensúlyozott volt, már ami a pontokat illeti. Szépen haladgattunk előre Thielen kétszer is megkapta úgy a labdát, hogy abból TD szerzett.

A félidő után, a harmadik negyedben a meccs is eldőlt, igaz akkor ezt még nem tudtunk, csak annyi volt biztos, hogy a csapatok alaposan megszórták a másikat pontokkal, a Vikings 12, míg a 49ers 20 pontot szerzett.

Előbb a hazaiak két gyors TD-vel elléptek tőlünk, amire Mattison révén reagáltunk is, de kevés volt, ráadásul az extra pont is kimaradt.

Jött egy hazai drive, aminek a végén Gould mezőnygólt értékesített, ekkor már elúszni látszott a meccs.

Na de senki nem számolt Kene Nwangwu-val, aki 99 yardos kickoff return TD-vel ismét meccsbe hozta a Vikings együttesét. Ez volt az újonc játékos második visszahordott TD-je az idei szezonban, kétségtelenül ért hozzá. Megpróbálkoztunk a kétpontos kísérlettel, de nagyon nem jött össze.

A végére még Gould rúgott egy mezőnygólt, amivel kialakított a végeredményt a harmadik negyed végén.

Sajnos a vereség mellett elvesztettük Dalvin Cook-ot, aki megsérült a meccsen és úgy számolnak a 16 játékhétre tud majd visszatérni. Igaz, ő sem az igazi idén, ezen a meccsen 10 futási kísérletből csak 39 yardot ért el.

De ez a meccs Cousins-nak is csak egy átlagos volt, hiszen 238 yarddal és 2 TD mellett 1 eladott labdával zárt.

Ezzel a vereséggel egészen hétfő estéig még playoff helyen voltunk, de mivel a Washington legyőzte a Baltimore-t, így a hetedik helyről is kicsúsztunk, jelenleg a legjobb playoffba nem jutó csapat vagyunk.

Hátra van még hat meccs, bár nem tudom, hogy megérdemeljük-e egyáltalán a rájátszásban való részvételt. Most jön a Lions, illetve mi megyünk hozzájuk, egy még mindig győzelem nélkül álló csapatot illene legyőzni, méghozzá nagy arányban.

fotó: vikings.com

Beharangozó 12. hét: VIKINGS – 49ERS

Jöhet zsinórban a harmadik! – mondja ezt minden Vikings szurkoló, akik ma ismét győzelmet várnak a csapatuktól, ellenfél a 49ers, nem lesz sétagalopp.

Az már kiderült számunkra, hogy a Vikings nem hagyja unatkozni a szimpatizánsait, hiszen a meccs lefújásáig semmi sem biztos, pláne nem a győztes kiléte. Sőt idén már többször megörvendeztettek hosszabbítással is, nehogy most is ez legyen. Oké, ha csak úgy tudunk nyerni, akkor ám legyen.

Két egyforma mérleggel álló csapat mérkőzik meg ma a Levi’s Stadium-ban, ahonnan ma az egyik pozitív mérleggel fog távozni, hacsak nem lesz döntetlen. Szerintem nem lesz, mert mindegyik csapat jó valamiben, amiben a másik nem annyira és lehet, hogy itt lesz a különbség.

A Vikings nagyon jó idén passzjátékban. 5 győzelem és mindössze 1 vereség a mérlege a Minnesota-nak abban az esetben, ha Cousins több, mint 275 yardot passzol, tehát ha nem is erre alapozunk, de rosszat nem tenne vele, ha ma is összehozná ezt a mutatót. Múlthéten majd 350 yarddal és 3 TD passzal keserítette az ellenfelet, ez most is várható. És ugye akkor említsük meg az idei hihetetlen mutatóját, hiszen 21 kiosztott TD passz mellett csak kettő labdaeladása volt, ami jelenleg a liga legjobb TD/INT mutatója. Ehhez ó és stabil célpontok is kellenek, akik szerencsére adottak. Ott van Jefferson, aki két meccs alatt több, mint 300 yard elkapással rendelkezik és kiváló célpont. De itt van Thielen is, aki talán kaphatna kicsit több labdát a 2-3 yardos Cook passzok helyett. De Conklin-ról se feledkezzünk meg, aki miután Smith Jr. Kiesett nagy szerep hárul rá idén.

És akkor nézzük miben jó az ellenfél. Ez a futás, ami nekünk nagyon rossz, mert mi borzalmasan gyengék vagyunk futással szemben. És a héten lettünk jobbak, ráadásul Everson Griffen-t legalább három meccsre elvesztettük a mentális betegsége miatt (bár szerintem ő már nem fog többé pályára lépni az NFL-ben), így nagyon kevés esélyünk van arra, hogy a 49ers meglepően jó futási playhívásait megállítsuk. Mi a levegőben, ők a földön. Itt fog eldőlni, hogy melyik csapat mennyire erőlteti a saját erősségét.

És ha már föld, akkor nekünk is van egy jó futónk, aki nem feltétlenül hozza az elit szintet, annak ellenére, hogy több, mint hússzor próbálkozik meccsenként. Oké az, hogy belefuttatják az előtte felépült falba valóban nem az eredményességét segíti elő.

Meglátjuk mi lesz, de bízzunk abban, hogy folytatjuk a jó sorozatot és nem most rontunk bele, így hogy most már komoly esélyünk van a rájátszásra.

Történelmi mérkőzés a Green Bay ellen, a Vikings legyőzte a csoportriválisát

Fontos meccs volt ez a Vikings számára és nem is csak azért, mert így továbbra is életben tarthatta a rájátszásról szőtt álmait, hanem mert az ősi rivális ellen kellett bizonyítani.

Kiváló irányító teljesítmény, remek elkapások és közepes futójáték, de a végén győzelem, ez jellemezte a Vikings Packers elleni mérkőzését.

Kirk Cousins ismét szépen teljesített és megint eljutott 300 passzolt yard fölé valamint 3 TD passza is volt, amivel a saját statisztikáját 22 TD, 2 INT -re módosított, amivel a liga jelenlegi legjobb TD/INT mutatójával rendelkezik. Pedig volt a meccsen olyan pillanat, amikor leizzadtunk hogy beleszaladt egy eladott labdába, de azt a Packers védője nem tudta úgy megfogni, hogy ne érjen földet is, így Cousins hibátlanul hozta le a találkozót.

Ismét nagyot ment Justin Jefferson is, aki 169 elkapott yarddal és 2 TD elkapással járult hozzá a győzelemhez. Ebből 100 yardot már az első negyedben elért, nagy meccs volt neki kilátásban. Nagyon is kellett ez a kiemelkedő teljesítmény, ez is azokhoz a különbségekhez volt sorolható, ami a győzelmet jelentette. Nyilván említsük meg a másik oldal támadóit, akik szintén remekeltek, hála annak, hogy a védelmünk gyakran mutatott rövidzárlatot. Mind Davonte Adams, mind pedig Marquez Valdes-Scantling 100 elkapott yard fölé jutott. Utóbbi ráadásul a meccs végén Rodgers 75 yardos átadását is TD-re váltotta, amivel a végig küzdő Vikings csapatának előnyét tette semmissé.

A futások nem mentek a Vikings oldalon, Cook megint nem jutott el még 90 yardig sem, pedig jópárszor próbálkozott, ám a vendégek védőfala jól tette a dolgát. Mi is helytálltunk ezen a téren, legeredményesebb futójuk AJ Dillon csak 54 yardot tudott összekaparni.

Fontos, hogy ezzel a győzelemmel 5-5 lett a mérleg és bár a csoportelsőség még mindig a Packers-nél van három meccses előnnyel, de a rájátszásért folytatott harcban feljebb léptünk és stabil Wild Card helyen vagyunk.

Mint írtuk ez egy fontos történelmi meccs volt a Vikings számára, hiszen ez a győzelem volt az 500. alapszakasz sikere a csapat történetében. Erről majd érkezik egy kis írás, ahol megnézzük az első, a 100., 200., 300., 400. és természetesen az 500. sikerünket is.

Megindultunk felfelé és a cél nem más, mint a Playoff. Ehhez a következő lépés a 49ers hétvégi legyőzése, amire azért valljuk be van esély, bár 14 éve nem győztünk a Bay Area-ban, de ez most változni fog.

fotó: vikings.com

Beharangozó 11. hét: PACKERS – VIKINGS

Csoportrangadóra készülünk, ráadásul az első Green Bay Packers ellen kell helytállnunk, ami igencsak nehéz lesz és ezen a helyzeten a sok vendég hiányzó sem változtat.

Itt az ideje, hogy a mérlegünket egalizáljuk és megszerezzük az ötödik sikerünket idén. Ez nem lesz egyszerű, mert az ellenfél a Packers, akiket nem zárunk soha a szívünkbe, mert csak.

A rivális csapatok összecsapásai a formától és a “tabellán” elfoglalt helytől függetlenül mindig izgalmasak, mert ezeken a meccseken bármi is megtörténhet.

Mindkét együttes győzelemmel hangolt erre az összecsapásra, a Packers nullázta a Seahawks-t, míg a Vikings ha nem is túl magabiztosan, de legyűrte a Chargers-t.

Egy kis érdekességre hívták fel a figyelmünket a múltkori meccsen, bár a statisztikákat bújva könnyen erre a megállapításra juthat az ember. Szóval a ligában a Vikings az egyetlen olyan csapat amely minden meccsén legalább egyszer több, mint 7 ponttal vezetett aktuális ellenfele ellen. Ezt négyszer sikerült megtartani, ötször pedig simán elbukta.

Én őszintén mondom nem bánom, ha ma megszakad ez a sorozat és csak három ponttal fogunk vezetni maximum, viszont az a lefújáskor is legyen meg.

Ez a csoport igazából háromfelé van szakadva. A Packers toronymagasan vezet, legalább négy meccs előnye van a többiekkel szemben. Ott vagyunk mi és a Bears, akik a középmezőnyben vagyunk és harcolunk a rájátszásért, valamint van a Lions, akik még mindig nyeretlenek, de legalább nem minden meccsük vereséggel ért véget.

Cousins vezetésével ma talán jók lehetünk, bár a Packers védelme és főleg a passz elleni védelme a kiemelkedő. 18 TD passz mellett csak két labdaeladása van a Vikings irányítójának, ami a legjobb arány a ligában. Maga a passzolt TD-k száma szerintem kicsit kevés így a szezon felén túl, de én mindig elégedetlen vagyok, ha nem passzol legalább 4 hatpontost. Szóval állandóan az vagyok. :)

Jefferson nagyot ment a Chargers ellen, de nem számítok még egy ekkora számokat hozó meccsre, ahhoz most egy sokkal jobb védelmet kellene megetetnie. Persze ennek ellenére nagyon jó lenne azt látni, hogy az elkapóink megalázzák a Green Bay védelmét.

A mi védelmünk se feltétlenül rossz, a legtöbb sacket például mi produkáltuk és, a Packers támadósora majdnem kétszer cserben hagyja Rodgers-t, ma is lehet pár villanása a srácoknak.

Nem vagyunk tehát teljesen elveszettek ráadásul vannak visszatérők is a védelembe, ami nagyon fog kelleni.

A meccsen az előrejelzések és a szakértők is a vendégek sikerét hozzák ki végső kimenetelnek, de nem sokkal, mindössze 1 pontos favorit a sajtfejű banda. 

A találkozó 19 órakor kezdődik, reméljük egy izgalmas, akár fordulatos meccset fogunk látni, Vikings sikerrel. És ugye miért is ne lennének fordulatok? Semmi értelme nem lenne agyvérzés vagy szívroham kockázata nélkül Vikings meccset nézni. Egyet viszont nem szeretnénk látni. Azt, hogy ehhez a találkozóhoz is ugyanúgy állunk hozzá, mint a többihez.

Itt a meccs minden percében a maximálisat kell nyújtani, más nem elfogadható. Meg amúgy is, hogy nézne már az ki, ha hazai pályán több mint 60 ezer ember, hazai szurkoló előtt a csapat csak asszisztál.

Jefferson és a Vikings is túl sok volt a Chargers-nek, győzelemmel szépített a csapatunk

Meglehetősen hasonló sémára hajazott ez a találkozó is a Vikings szempontjából, mint a korábbiak, hiszen most is a negyedik negyedre maradt a döntés arról ki is nyeri meg a meccset.

Sok hibával játszva, olykor-olykor a nyerést veszélyeztetve játszottunk, de a végén csak behúztuk. 

Az első negyed pont nélkül zajlott le és mondjuk azt, hogy a csapatok kiegyenlített teljesítményt hoztak. Pedig akár csúnyán is járhattunk volna mindjárt itt az elején, mert Cousins fumble-t hozott össze, amit a hazaiak meg is kaparintottak. Oké nem igazán Cousins, hanem O’Neill, aki rosszul ért az irányító könyökéhez, ami miatt az a labdát kiejtette. Végül ebből nem lett semmi, mint ahogy az első negyedben semmiből.

A másodikra kicsit felpörögtek az események három mezőnygóllal három pont előnyre tettünk szert, majd Kendricks interception-je után szép pozícióból egészen TD-ig vittük a drive-ot. Conklin volt a nap TD felelőse, ezen kívül még villant egyet a meccs második felében is.

Na de vissza a félidő elé. Conklin pontszerzésére alig két perc alatt azonnal felelt a Los Angeles, Larry Rountree III által, aki egy remek ugrással áthaladt a teljes mezőnyön, majd tánccal ünnepelt. Volt is mit, ez volt profi pályafutásának első pontszerzése.

A második félidő nem indult túl jól, a Chargers átvette a vezetése Ekeler TD elkapásával. Punt, Punt és pont.

Még ebben a negyedben ismét magunkhoz ragadtuk a vezetést, amit végül már nem is engedtünk ki a kezeink közül.

Érdekes, de negyedik kísérletre, igaz egy yardról de sikerült a TD szerzés, Conklin megint megoldotta. Ez volt a TE negyedik TD szerzése profi pályafutása során.

A záró negyedben Cook is futott egy TD-t, amire már csak egy mezőnygóllal válaszolt a Chargers, így végül 27-20 arányban sikerült nyerni és 4-5-re kozmetikáztuk a mérlegünket.

Ami furcsa volt a meccsen, hogy bár a ligautolsó futáselleni védelmével felálló Los Angeles volt az ellenfelünk, mégsem sikerült azt a hatalmas teljesítményt lerakni az asztalra. Cook még 100 yardot sem tudott elérni, pedig 24 alkalommal próbálkozott.

Akit ki kell emelni az Justin Jefferson, akinek most TD-t jelentő elkapás nem, de 143 yard összejött. 11 alkalommal kereste őt Cousins, ebből kilencszer meg is találta. Hatalmas előrelépés az előző két meccshez képest, ahol összesen 5 elkapása volt.

A többiek rendben voltak, Kendricks nagyot ment és nyolcszor szerelt a meccsen, de ott volt még ugye az interception szerzése és egy sack is. Aki megint szépen játszott a védelemből az Camryn Bynum volt. AZ újonc safety megszerezte első sackjét is a ligában, emellett hatszor szerelt is és volt egy leütött passza is. Szép jövő állhat előtte, ha továbbra is így megy, nem utolsósorban játéklehetőséget is egyre többet fog kapni.

A következő meccsünk a Packers ellen lesz. Izgatottan várjuk.

fotó: vikings.com

Beharangozó 10. hét: VIKINGS – CHARGERS

Csak úgy repül az idő, hiszen máris a 10 játékhétnél járunk, ami azt jelenti, hogy a Vikings és a többi rájátszásba nem jutó csapat túl van a szezon felén.

Eljött ez a nap is, ma van számunkra a plusz egy meccs napja. Igen a plusz egy meccs, amit idén az alapszakasz bővítés miatt a Vikings megnyert magának. Következzen tehát a Minnesota Vikings – Los Angeles Chargers mérkőzés az NFL alapszakaszának 10. játékhetén.

Nem lesz egyszerű mérkőzés, persze számunkra melyik az idén ugye? Szoros meccset várok, akár sok pont is lehet, ha nem ragad be valamelyik csapat. Nem hinném, hogy izgalommentesen kell a meccs végét várnunk, mert mondjuk eldől a második negyedben, itt a végén fog eldőlni, pontosan úgy, mint eddig szinte minden meccsünk az idei szezonban mert mi szeretünk veszélyesen élni. Az is igaz, hogy az esetek döntő többségében mi járunk pórul a végén, de hátha most másként alakul, mert a jelenlegi ellenfelünk, a Chargers is szereti az utolsó pillanatban eldönteni, hogy nyer vagy átengedi a sikert a másik félnek.

Mivel nem túl fantáziadús a támadójáték hívásunk és akkor is futunk, amikor már mindenki tudja, hogy mást kéne játszani, most talán kedvezhet az edzők játékhívásainak, a Chargers ugyanis ligautolsó helyen van a futás elleni védekezésben. Ezt Cook és Mattison ma kihasználhatja, akár mindkettőnek összejöhet a 100+ yard.

Persze e téren mi is felsültünk már párszor, például legutóbb 3 yard híján 250 yardot futott ellenünk a Ravens, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a futás ellen csak a 30. helyen állunk. Viszont előnyünk lehet itt, hogy a Chargers viszont nem feltétlenül fut eredményesen.. Ekeler, aki a legeredményesebb e téren a hazaiaknál még 60 yardot sem átlagol meccsenként.

Passzjátékban mindenképp feljebb kell lépnünk, mert amit a legutóbbi meccseken műveltünk az siralmas. Cousins a legutóbbi két meccsén 190 passzolt yard alatt maradt és ezáltal az elkapók csak szellemként szaladgáltak a pályán, ez a teljesítményük alapos visszaeséséből is látszik.

A hazaiak védelme passzok ellen sem túl hatékony, így a Thielen-Jefferson páros kiegészülve Osborn-al és a mostanában egyre több passzt kapó (az elkapók kárára) Conklin is szépet mehet ma.

Szóval minden adott, hogy kozmetikázzuk a mérlegünket a jó irányba és kicsit még életben tartsuk a Playoff reményeket ebben a nagyon gyenge NFC-ben.

A Vikings túl sok pénz költ olyan játékosokra, akik mostanában keveset tudnak hozzátenni a csapathoz

A profi sportban a siker és a kudarc között gyakran a pénz jelenti a különbséget.

Az hogy mennyit költesz, kinek fizetsz, mennyit fizetsz neki.

A vasárnapi Vikings – Ravens mérkőzés jó példa erre, a két csapat pénzügyi filozófiája óriási különbséget mutat, ami ráadásul a Baltimore csapatának kedvez.

A Vikings sok pénzt fizet játékosoknak azért, amit korábban csináltak, a Ravens pedig még a franchise játékosának sem fizet sokat azért, amit most csinál.

A Vikings mióta 2017-ben elbukta a Főcsoport elődöntő mérkőzését 28 győzelemnél, 27 vereségnél és 1 döntetlennél tart.

Továbbra is hatalmas összegeket fizetnek a játékosainak, mintha csak meg akarnák tartani a “bajnok csapat” magját.

Sok nagy szerződést írtak alá néha a semmiért. Ez olyan, mintha egy Bentley árát fizetnéd egy ütött-kopott kisteherautóért.

A Ravens ennek az ellenkezőjét választotta, pedig a liga egyik legjobban futó és az egyik legjobb edzői stábjával rendelkező csapat. Az irányítójuk, Lamar Jackson sorozatban negyedik alkalommal viszi a csapatot a playoffba, Ő a Ravens legjobb futója, ráadásul jó irányító és remek vezetője is. Idén összesen 3 millió dollár a fizetése, 30 millió dollárral kevesebb, mint a Vikings-os Kirk Cousins-nak.

Csak képzeld el, ha Jackson a Vikings-ban játszana. Már kötöttek volna vele egy életreszóló szerződést. Ennek ellenére a Ravens még nem fizetett neki egy valag pénzt, mert más posztok megerősítése nélkül nem lenne hatékony.

Ebből kifolyólag, amikor valaki a támadófalat hibáztatja Cousins hibáiért, ne feledje el, hogy már majdnem 200 millió dollárt fizetettek az irányítónak. Az, hogy ekkora a fizetése azt jelenti, hogy valahol spórolni kell. Ilyen például a guard poszt.

A Vikings-nak jelenleg 11 olyan játékosa van, akiknek több, mint 8 millió dolláros fizetést ad szezononként.

Nézzük is, hogy miért is nem haladunk előre.

Itt van Brian O’Neill, aki kiváló játékos, de a 92,5 millió dolláros fizetése nagyban meghatározza a támadófal többi játékosának fizetését és így a minőségét is. A többiekre egyszerűen nincsen pénz

Danielle Hunter 72 millió dolláros szerződést írt alá és sajnos már második év telik el úgy, hogy súlyos sérülés miatt nem játszik.

Itt a pénztemető Kirk Cousins, akinek eddig 162 millió dollárt fizettünk és ezért cserébe nyert egy playoff meccset.

Adam Thielen 64,2 milliós fizetése szép pénz és megéri a játékost, már amikor dobnak felé labdát és nem azt nézzük, hogy két meccs alatt van 4 elkapása.

Harrison Smith 64 millióért írt alá négy évre, amit eddig nem igazolt nagyon.

Öt évre 63 millióért hosszabbítottunk Dalvin Cook-al, aki szintén sokat sérült és nagyon szélsőséges skálán mozog a teljesítménye.

Eric Kendrick kiváló játékos és nagy vezér, de nincs kiemelkedő szezonja. Öt évre 50 millióért írt alá.

Michael Pierce három évre szóló 27 milliós szerződése kétségtelenül a csapat egyik legnagyobb pénzkidobása. Az első évét kiülte, idén pedig állandóan sérült, legutóbb és legközelebb sem játszik a bajnokságban.

Dalvin Tomlinson egy kiábrándító szabadügynök, aki két évre 21 millióért írt alá.

És akkor itt van Anthony Barr a veterán LB, aki a legjobb példa arra, hogy a Vikings múlt teljesítményeiből élő játékosoknak fizet. Ahelyett, hogy 2019-ben a Jets-hez engedték volna, kötöttek vele egy 5 éves 68 millió dolláros szerződést.

Ez a Vikings. Sokat költenek olyan játékosra aki az elmúlt idő eredményeiből él vagy próbál megélni, aztán most meg csak átlagos teljesítményt nyújt, már ha egyáltalán pályán van. És emiatt nem is halad előre a Vikings szekere. Kicsit át kell gondolni ezt a felelőtlen pénzszórást.

fotó: theathletic.com

Továbbra is nagyon hiányzik a támadójáték, ez most megint egy meccsbe került

Igen, megint hosszabbítás, idén már a harmadik, de most ez megint vereséggel ért véget, mert egyszerűen nem tudunk élni a kapott lehetőségekkel még akkor sem, amikor nagyon kéne.

Továbbra sem tudjuk merre tart a csapat (oké, látszik, hogy a rossz irányba), de tényleg nem látszik, hogy mit is akarunk. Persze ma felraktunk 31 pontot az eredményjelzőre és megint csak három ponttal kaptunk ki, de akkor is érthetetlen a szereplésünk.

Ma a támadójátékkal voltak óriási problémák, ami egyáltalán nem ment. Ott vannak a sztár elkapóink, akik ma összesen öt labdát kaptak el, pedig Cousins 12 alkalommal vette őket célba. Thielen teljesen el volt tűnve ma, az egész meccsen 5 yarddal ált, míg a végén oké behúzta a TD-t, de akkor sem tudott ma hozzárakni a csapat játékához. Jefferson a meccs elején meglepte a Baltimore védelmét és egy 50 yardos TD elkapást jegyzett, de azon kívül ő is csak árnyék volt a pályán.

A futójáték is csak falakba ütközött annak ellenére, hogy milyen futóink vannak. Jó Cook futott egy 66 yardos-t, ami óriási segítség volt, hogy TD-t érjünk el, de igazából ennyi. A következő 10 kísérlete alatt 17 yardot tett meg, ami borzasztó kevés.

Kikaptunk, annak ellenére, hogy voltunk ám két labdabirtoklásnyi előnyben is a harmadik negyed közepén, de megint nem éltünk a lehetőségekkel.

Kiemelendő az újonc futónk két megmozdulása, ugyanis Kene Nwangwu a második félidőt egy 98 yardos Kickoff return TD-vel nyitotta, ami óriási játék volt tőle, majd egy trükkös játékkal 4 és 2-nél tudott first down-t szerezni.

Újoncként a védelemben is bemutatkozhatott a Safety Camryn Bynum, aki nagyon szép vetődéssel húzta be Jackson egyik labdáját és összességében jól tudta helyettesíteni a meccs előtt Covid listára került Harrison Smith-t.

És hiába voltak ilyen labdaszerzések, mert ott volt ugye Barr hosszabbításban szerzett interception-je is, egyszerűen nem volt előrehaladás. Cousins sem volt valami nagy formában, 200 yardig sem jutott el és csak alig volt jobb a passzaránya 50%-nál.

A végén tehát hagytuk feljönni a Baltimore-t, ami miatt hosszabbítás következett 31-31-es állásnál. Ott a Ravens kezdett, de Barr hihetetlenül megszerezte a labdát, amivel ugyancsak nem tudtunk élni, míg a Ravens igen és a végén Tucker 36 yardról berúgta, ezzel a Ravens megnyerte a találkozót.

Csak a szokásos Vikings játék a meccs egészében és főleg a végén. Mikor lesz már javulás?

És akkor csak leírunk pár statisztikai adatot a meccsről. Ravens 500 támadóyard, 247 futott yard, majdnem 47 perc támadójáték és 36 first down a Ravens offense-től. Ezek a számok mindent elmondanak.

Mike Zimmer a meccs után röviden elmondta, hogy nagyon csalódott az offense teljesítménye miatt, de különösen amiatt, hogy a Vikings kétszer is interceptiont bírt szerezni, de ezekből még egyetlen first down-t sem sikerült szerezni.

Sokan úgy vannak vele, hogy Zimmer-nek mennie kell, ezt nem is vitatjuk. Az, hogy ezt mindenki azonnal követeli az is tiszta sor, mert minél több ilyen meccset látnak a szurkolók annál inkább elpártolnak a csapat mellől. Rossz megfogalmazás. Már nem tudnak úgy lelkesedni valamiért, amiért eddig tudtak, amíg Mike Zimmer marad a vezetőedző. Ezt a vezetőségnek is mérlegelnie kell, mert minél tovább marad ez a felállás, annál jobban mérgezi a csapat és szurkolók közötti légkört.

Következő meccsünk idegenben a Chargers ellen lesz, megnézzük mire megyünk Los Angeles-ben. És, hogy Zimmer-el vagy sem az majd kiderül a jövő héten.

fotó: vikings.com

Beharangozó 9. hét: VIKINGS – RAVENS

Amikor legutoljára a Vikings ellátogatott a Ravens-hez az NFL történetének egyik legvadabb utolsó két percét produkálták a mérkőzésen, most vajon számíthatunk-e hasonló tűzijátékra?

A múltkori, Baltimore-ban rendezett Vikings-Ravens összecsapást szerintem mindannyian láttuk és a meccs végén mindannyian az őrület határán voltunk, a csapatok a meccs utolsó két percében 4 TD-t szereztek és bár a Vikings vereséget szenvedett nagyon emlékezetes meccs volt. 

A mostani meccsen hasonló körülményekre nem igazán számíthatunk, mint akkor, ugyanis ott szakadt a hó, ráadásul csapatunk hazaútja sem volt zökkenőmentes, ugyanis a reptéren várva egy cateringes kocsi nekiment a Vikings csapatát szállító gépnek, így csak óriási késéssel tudtak hazajutni a srácok.

És a helyzet is más mint akkor, most nem vagyunk esélyesek bár egy nagy upset-et várnak páran, hogy a Vikings megveri az esélyesebb Ravens-t, többek között én is, bár elfogultként nehéz objektívnek lenni. Persze látom én is a hibákat és, hogy hol lehetne, kéne javítani de innen kis hazánkból nem sok beleszólásunk van. Bárcsak lenne ötletláda a csapatnál vagy legalább a twitter-t olvasnák el. Fire Zimmer!

Kulcsjátékosok sora fog hiányozni, bár nem tudom, hogy Michael Pierce-t kulcsjátékosnak mondjam-e, hiszen alig tett hozzá eddig valamit a csapat teljesítményéhez, leginkább csak sérült. Most sem lesz ott volt csapata ellen, valamint a szezonvéget jelentő sérülést szenvedett Danielle Hunter sem lép pályára, továbbá Patrick Peterson is a sérültlistát erősíti. Ezzel a felhígult védelemmel megyünk neki Lamar Jackson vezette Baltimore-nak, akik néha képesek nagy meglepetésre, de összességében ott vannak a legjobbak között, az 5-2-es mérleg is ezt mutatja. Ja és pihenőhétről térnek vissza, kényelmesen kielemezhették a játékunkat, már ha volt mit ezen kielemezni.

Már nem is tudom mi múlik ezen a meccsen a rájátszás nem hinném, ugyanis bármilyen hihetetlen van még tőlünk rosszabb csapat pont annyi, hogy ezzel a semmilyen teljesítménnyel is végig Wild Card helyen legyünk. Nyilván nyerni kell még pár meccset, de valahogy az idei szezonban az NFC-ben nem kell erőlködni, rossz eredménnyel is be lehet csúszni a playoffba.

Fejlődnünk kéne a támadójátékok terén, főleg Cousins-nak kéne egy kicsit feljebb emelni a fejét, hogy ne csak 4 yardra lásson el, hanem észrevegye a kiváló helyzetben lévő akár 15 yardra lévő elkapóját is. Meg ugye nem ártana leszokni arról, hogy százszor futunk bele a falba az 1-2 yardokért, már ha sikerül.

Bízok benne, hogy a Ravens ellen tudunk végre valamit mutatni, de ahhoz nagyon össze kell kapnunk magunkat.

A találkozó magyar idő szerint vasárnap este 19 órakor kezdődik, az ARÉNA4-en élőben követhető. SKOL?

Képtelenek vagyunk alkalmazkodni az ellenfél lépéseihez, megint vereség a vége

Minden adott volt ahhoz, hogy a Vikings pozitív irányba mozdítsa el az idei mérlegét, hiszen az ellenfélből kidőlt a kezdőirányító, mégis úgy alakult, hogy megalázott minket egy olyan csereirányító, aki 4 éve egyetlen passzt sem adott.

Amikor a félidőben vezetsz, de a saját szurkolótáborod hangos fújolással honorálja ezt a nézőtérről, ott lehet gondok vannak. Amikor egy olyan irányítót, akinek eddig csak 3 passza volt az NFL-ben – és az is több éve – naggyá teszel és hagyod, hogy több, mint 300 yardot passzoljon, akkor gondok vannak.

És bizony, a Vikings csapatánál gondok vannak. Mert lehet azt mondani, hogy ez egy sokkal jobb csapat, mint azt a mérlege mutatja, de ez nem lesz igaz. Lehet, csak pár ponttal kapunk ki, most is lehet nyugodtan mondani, hogy de hát a Cowboys, aki lassan csoportgyőztesnek mondható és menetel a Super Bowl felé csak négy ponttal vert meg minket, de ez nem mentség arra, amit a csapat, a vezetőedző és az edzők mérkőzésről mérkőzésre leművelnek.

Egyszerűen már kár is a szánkat tépni, mert minden héten ugyanazokat a sorokat írhatnánk le. Most is mi történt? Volt egy jó első drive, ahol alig több, mint 3 perc alatt 75 yardot meneteltünk előre, a végén pedig Adam Thielen megszerezte a szokásos TD-jét. És ennyi. Itt megint megállt a tudomány.

Oké a Cowboys-t a védelmünk jól semlegesítette, és csak két mezőnygólkísérletet hagyott nekik az első félidőben, amiből ráadásul az első be sem ment. Ráadásul interception-t is szereztünk, amiből idén nem túl sok van. Mindezt a tényt megkoronázva épp a Cowboys-tól érkezett Xavier Woods hozta ezt nekünk össze.

Mint előbb leírtuk, a szünetre menet hangosan fújolt a kilátogató nézősereg, csalódottságuk jogos, hiszen támadójátéknak az első három percet leszámítva nyoma sem volt.

Cousins, akit eddig védtünk és mondtuk, hogy az idei szezon nem rajta áll eddig, most tett róla, hogy megint elővegyük. Egy 35 milliós irányító, sztár elkapó páros, csak 2-3 yardos passzokra vagyunk képesek? Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy Cousins mennyi labdát passzolt meg legalább 10 yard fölé. Borzalmas, hogy mennyire nem volt képben. Oké, hogy tré a játékhívás, de akkor is bepasszolja a labdát három védő közé, mikor Thielen ott mászkál teljesen üresen 15 yardra tőle? Ez elkeserítő.

A második félidőben a Cowboys hordott vissza és gyorsan ki is egyenlítettek, Rush 73 yardos TD passzt adott Wilson-nak. És ha már passzvédekezés, akkor meg kell említeni Breeland-et is, aki mellett Amari Cooper azt csinált amit csak akart, meg is lett neki 8 elkapás és 122 yard, ja és persze a győztes TD is, amit a meccs vége előtt alig egy perccel szereztek.

Előre akartunk, de léptünk egyet hátra, viszont az a furcsa, hogy még így is van esélye a csapatnak a rájátszásra. Már csak az a kérdés, hogy ez a tanácstalan támadójáték mennyire mutatna jól a Playoff-ban.

A következő meccsünk a Baltimore Ravens ellen lesz, szerencsére amiatt nem kell nagyon sokáig fennmaradni.

fotó: vikings.com

Beharangozó 8. hét: COWBOYS – VIKINGS

Mindkét csapat bőven kapott felkészülési időt az egymás elleni meccsre, ugyanis a vendég Cowboys és a házigazda Vikings is pihenőhétről tér vissza.

Ám a találkozó még el sem kezdődött máris izgalmak vannak, hiszen a Cowboys irányítója, Dak Prescott vádli sérüléssel bajlódik így csak kérdéses besorolást kapott a mai meccsre. A hírek szerint Prescott rendesen be fog melegíteni a végső döntést, tehát hogy játszik-e vagy sem, ezután fogják meghozni. A játékos úgy nyilatkozott, hogy mindenképp játszana, de azt is hozzátette, ez nem csak az ő döntése. Amennyiben Dak ma mégsem szerepel, úgy Cooper Rush lesz az, aki a Cowboys-t vezeti majd a pályán. Ő eddig nem kapott főszerepet, sőt még mellékszerepet sem, mindössze 3 passzkísérlete van 2017 óta íródó profi pályafutása során.

Mi irányító téren jól állunk, hiszen Cousins bár vannak, gyengébb pillanatai, idén bőven szint felett teljesít. 13 TD passza mellett csak kétszer adta el a labdát. Erre a jó játékra ma is szükség lesz és akár nagyot is mehetnek ma az elkapók, a Cowboys passz elleni védelme nem a legjobb. Persze ott van Diggs, de ő sem tud mindenkit egyszerre fogni. Lényeg, hogy Cousins ma sokat és persze pontosan passzoljon. 

Egyértelmű, hogy Hunter és Barr visszatérésével drasztikusan feljavult a védelmünk, az ő vezetésükkel és idevéve még Griffen-t is 21 sack-nél tart a Vikings D, úgy, hogy tavaly összesen 23 volt. Ez nagyon nagy fejlődés, ráadásul ezzel a 21 sack-el jelenleg holtversenyben vezetjük a ligát ezen a téren. Igaz, itt azt is hozzá kell tenni, hogy ezeket az eredményeket gyenge csapatok és nem annyira magabiztos irányítók ellen értük el. 

Ami a védelmünknek nem igazán fekszik az a futás elleni védekezés, ott eléggé a liga végébe tartozunk, nagyon visszaestünk a futások ellen. Minden meccsen van olyan játékos az ellenfélből, aki 100 yard felett fut, ez korábban nem igazán volt jellemző. És persze ne felejtsük el, hogy ez lesz az első meccs, amin Patrick Peterson nem tud részt venni, egy tapasztalt CB kiesik a sorból.

A másik oldalon egyértelműen Trevon Diggs neve a kiemelendő, egymaga már hétszer húzta le az irányítók passzát, amivel liga első. Szép párharc lesz, amit Jefferson-nal fognak művelni most kiderül, hogy az elkapó vagy a védő az ügyesebb, mert tény, hogy mindketten magas szintet képviselnek, izgalmas lesz.

Ezt persze Cousins is tudja, akinek mostanában be-be csúszik egy-egy eladott labda, oké idén még csak kettőnél jár, de nem feltétlen kell növelni ezeknek a számát. 

A találkozó izgalmas lesz reméljük, hogy a Vikings jön ki győztesként az összecsapásból, ami itthon televíziós közvetítést is kap, mégiscsak Sunday Night Football-ról van szó. Ne feledjétek egy órával előbb kezdődik a meccs, találkozunk tehát éjjel 1:30-kor. SKOL!

Mi vár ránk a bye week után, összejöhet-e a rájátszás?

Most hogy túlvagyunk a pihenőhéten a srácok ismét edzésbeálltak, hogy felkészüljenek a rájuk váró menetelésre, ami nem lesz egyszerű, talán nehezebb lesz, mint idáig.

Még 11 mérkőzés vár ránk az idei szezon további részében és nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve csak nyerni fogunk. Mert bár vannak simán hozható meccsek, Lions és a két Chicago elleni, azért a többin sem vagyunk teljesen esélytelenek.

Persze ehhez az kell, hogy javítsunk a hozzáállásunkon és az edzők is összeszedjék magukat és értelmes playhívásokkal segítség a csapatot.

Nézzük meg gyorsan, hogy kik is várnak ránk. Először otthon lépünk pályára, ellenfelünk a Dallas Cowboys lesz, akiket igazából nem tudom hova soroljunk. Oké most megy neki ka szekér és sorra hozzák a győzelmeket, de vajon végig kitartanak? Mert ahogy mondják a Cowboys az NFL Arsenal-ja, mert ugye bár jónak mondják magukat, a végén mindig lemaradnak. Tény, hogy most Prescott vezetésével jönnek az eredmények, de kérdés kitartanak-e. Nekünk már most mondom, nem ezt a meccset kell megnyerni, természetesen itt is a győzelemért kell harcolni, de kevésbé lenne fájdalmas egy vereség, mint volt a Browns ellen például, vagy a szezon első részében a Bengals és a Cardinals ellen. Mert mint kiderült e két csapat megállíthatatlanul megy előre, a Cardinals például még ki sem kapott. És ott a Bengals, aki kapcsolódik a Cowboys utáni ellenfelünkhöz, a Ravens-hez, akik szintén nagy kérdőjelek idén. Olyan meccseket képesek megnyerni hogy hűha, de mint például legutóbb a Bengals ellen, nagyon simán elhasaltak. Ezt látva, itt esetleg lehet keresnivalónk.

Az idei szezonban már eggyel több alapszakaszmeccset játszanak a csapatok és nekünk ez, azaz. a Los Angeles Chargers elleni az az egy plusz mérkőzés. Idegenbe megyünk, az idén eddig jó formát öltő töltők ellen, Herbert vezetésével okozhatnak majd meglepetést.

A 11. játékhéten jön a csoport slágermeccse, az igazi határcsata, az a Packers-Vikings. Bár a sajtfejek elléptek a csoportban, hol a jó teljesítménynek, hol pedig fortunának köszönhetően. Nem mondom, hogy itt mi vagyunk az esélyesek, de már csakazértis oda oda kellene szúrni a Packers-nek és megverni őket, pláne hogy ők jönnek vendégségbe.

Ezután két nyerhető meccs jön, a 49ers és a Lions ellen. A 49ers hol így, hol úgy játszik és ez igaz az irányítókra is. A Lions pedig idén nagyon peches és csak az a kérdés, hogy erre a hétre is még úgy érkeznek, hogy egyetlen meccset sem nyertek, bár egyszer játszanak a bears-el, őket lehet meg tunák a verni, a többieket nem igazán.

Főműsoridőben jön a Steelers, Big Ben valószínű utoljára játszik ellenünk. A nemsokára 40 éves irányító vezette csapat idén eddig hasonló mérleggel áll mint, mi és a találkozásunkig, szinte ugyanazokkal a csaptokkal fogunk szembeszállni, de ők se nyújtanak valami meggyőzőt idén, most megjósolva nyerhető ez a meccs.

És ezzel rá is fordultunk a final-ra, hogy repülési szakzsargonnal éljek. Karácsony előtt ellátogatunk Chicago-ba, majd karácsony másnapján érkezik a Rams. Előbbi nyerhető, utóbbi véleményes, de azt mondom, ott ne legyenek feltétlen nagy elvárásaink. Persze ki tudja, hogy hogy fognak akkor állni a csapatok, lehet mi cska nyerünk a Rams meg cssak veszít addig. Meglássuk.

Az újévre is átcsúszik két alapszakaszmeccs, az első mindjárt a Packers ellen. Szexi lesz a Lambeau Field-en január harmadikán, ráadásul ottani idő szerint is már este játszani. Remélek egy jó nagy havas meccset, ránk férne. Ezzel kapcsolatban, mikor olvasgattam a régi Metropolitan Stadium-ról, amiben 1981-ig játszotta hazai meccseit a csapat, sokan megjegyezték kár volt olyan stadiont építeni, ami fedett. Ugye 1982-től a Hubert H. Humphrey Metrodome-ban játszottunk, igaz az is kabrió lett egy 2010-es decemberi estén, amikoris majd fél méteres hótömeg egyszerűen beszakította a stadion tetejét. Szóval 1982 óta egy kettő alkalmat kivéve – ilyen volt a 2014-2015-ös időszak is, amikor a jelenlegi stadion helyett a Minnesota Golden Gophers stadionjában játszottunk- végig fedett volt az otthonunk, de szerintem egy igazi viking tűri a hideget.

Na de vissza a fő irányvonalunkba, azt még el kell mondnai, hogy az alapszakaszt otthon fogjuk zárni a Chicago Bears ellen. Addigra biztos eldől, hogy mire számíthatunk, lesz-e folytatás a csapatnak a playoffban és lesz-e folytatás Mike Zimmer-nek, akinek. jövője elég ingatag lábakon áll, de szerintem bármi is lesz a szezon hátralévő részében, jövőre új vezetőedzővel fogunk nekivágni a szezonnak.

Találkozunk a Cowboys ellen és ne feledjétek, egy órával korábban, azaz hétfő hajnali fél kettőkor, mert szombatról vasárnapra virradóra óraátállítás van, de csak itt, az USA-ban még nem.

Nézzük át a szezon eddigi részét, mit is láthattunk a bye week-ig

A tavalyi szezon után idénre kiemelkedőt vártunk, de eddig igencsak felemás érzések keringenek a Vikings szurkolókban, nézzük meg röviden mi is volt eddig.

Az alapozás és az előszezon jól sikerült, mert a súlyos sérülések kulcsfontosságú játékosokat elkerültek. Két elkapónk, Proehl és Johnson azonban nem úszta meg, ráadásul a nemrégiben bemutatkozott újonc támadó falember Darrisaw is kidőlt egy kis időre. Majd eljött a szeptember és megtörtént az, aminek nem kellett volna, Irv Smith Jr hónapokra kiesett, már nem is láthatjuk őt idén játszani.

Az előszezon három vereséggel zárult, de bíztuk benne kiadtuk magunkból a rossz teljesítményt és az idén pozitív hangulatban fog eltelni. 

Eljött a Bengals elleni idénynyitó, ami egyből hosszabbításba torkollott. A támadók játéka igazi szezon eleji volt, de szoros meccset hoztak a Cincinnati ellen. Joseph a meccse még döntetlenre mentette, a hosszabbításban a Bengals meglepetésre viszont legyőzött minket.

Oké, hagyjuk is, a Cardinals ellen jöhet a javítás. Azt most már tudjuk, hogy az Arizona a hetedik hetet veretlenül várja ebből következik, hogy a második héten is sikerült vesztesként elhagyni a pályát. Szereztünk egy rakás pontot, a végén mégis kimaradt a győzelmet jelentő mezőnygól, Joseph ekkor bűnbak volt.

Már megint a kicker igaz?

A harmadik meccsen hazatértünk és megkezdtük a három meccsből álló hazai szériánkat. Első ellenfelünk a Seattle volt, akiket akkori állás szerint óriási meglepetésre nagyon simán megvertünk. Nem igazán számított rá senki, de jól játszottunk és meg lett az eredménye. Mi itt indultunk el felfelé (már amennyire lehet), a Seahawks viszont vesztett a lendületből, és ők azóta is keresik önmagukat. Na de vissza hozzánk, ez nem a Seattle Vikings blog.

Örömmámor a US Bank Stadium-ban nem lesz 0-17 a szezon mérlege. Szép egyéni teljesítményeket láthattunk, egyébként itt lett meg Jefferson 100. elkapása is profi pályafutása során, így a Vikings elkapói közül ő lett a rekorder ezen a téren.

Majd itt következett, amit nagyon nehéz szavakba önteni. A Cleveland elleni meccsünk maga volt a kínszenvedés. Egyetlen értékelhető drive-ban ugyan TD-t értünk el, de utána már mi, szurkolók is azt kívántuk jöjjön a meccs elfújása, mert nézni is rossz. Semmi ötlet nem volt a playhívásokban és ezáltal a támadójátékunk sehol nem volt. Egyedül az tartott meccsben, hogy a Browns is rossz napot fogott ki és a védelmünk állta a sarat.

Szinte ugyanez volt a forgatókönyv a Lions ellen is, akik még mindig képtelenek voltak nyerni és komoly esélyesei a nyeretlen szezonnak, ami új rekord lenne, mivel idén már 17 meccsből áll az alapszakasz. Olyannyira nem ment a játék, hogy a végén majdnem csúfosan elbuktunk, de Jospeh most megmentette Zimmer állását.

Zimmer és a támadó koordinátor Kubiak valószínű nem élik túl a szezont már ami a munkájukat illet, a Vikings-nak muszáj megújulnia, mert jelenleg elképzelés nélküli a játék.

A bye week előtt még ellátogattunk a Panthers-hez, ahol ismét hosszabbításba torkollott a meccs. A szerencse most mellénk állt. A meccsen végig jól teljesítő Vikings védelem mintha egy negyeddel korábban indultak volna haza, a Panthers ezért döntetlenre tudta hozni a meccset, ráadásul most sem segített rajtunk, hogy Joseph mellérúgta az utolsó mezőnygól kísérletét amivel nyerhettünk volna. A hosszabbításban végül összeszedtük magunkat és egy szép Osborn TD-vel lezártuk a meccset.

Ezzel Zimmer állása valószínű egyelőre megmentve, de a szezon végi menesztést szerintem így sem fogja megúszni.

Sajnos rossz hírek is vannak, hiszen Patrick Peterson sérülés miatt legalább három meccset hagy ki, valaki kell majd a pótlására. Jó hír, hogy Barr ismét meccsben van, ez a védelem alapos feljavulását is magával hozta. És persze a támadófal is erősödött, Darrisaw végre felépült és azóta már kezdő is volt, épp legutóbb a Carolina ellen. 74 snapet volt a pályán, ezalatt csak egy irányító nyomást engedett, sack pedig egy sem volt róla. Reméljük, hogy benne megtaláltuk a bal oldali tackle-ünket jó hosszú időre.

Most tehát pihennek a srácok mert a szünet után nem gyenge sorozattal fogunk indítani, hiszen jön a Ravens, a Cowboys, a Chargers és a Packers és be kell valljuk nem feltétlenül mi vagyunk az esélyesek ezeken a meccseken.

A védelem egy negyeddel korábban lépett le, ez majdnem a meccsbe került

Megint csak épphogy, de megmenekült Mike Zimmer a kirúgástól, a Vikings ugyanis egy bőven nyerhető meccsen csak hosszabbításban tudott felülkerekedni az ellenfelén.

Már szinte minden érv elfogyott Mike Zimmer megtartása mellett, valószínű most is csak az menti meg őt, hogy a csapat nem szenvedett vereséget és a rossz kezdés után a bye week-ra 3-3-as mérleggel mehetünk.

Kicsit halványak voltunk az első félidőben és mivel a legutóbbi 4 meccsen a második félidőben a támadósor egyetlen TD szerzést sem tudott felmutatni, kicsit aggódhattunk.

Igazából meg volt a lendület, de a végső lépés mindig hiányzott. Két drive-ban is csak mezőnygólig jutottunk a TD helyett, így a hazaiak az első negyedben is már vezetést tudtak szerezni. Mindezt annak ellenére, hogy Darnold első passzkísérletét az eddig gyengén muzsikáló Breeland húzta le. Sajnos mint írtuk ebből a bravúros labdaszerzésből is csak három pontot tudtunk összekaparni, holott bőven meg lett volna a lehetőség a TD-re is.

A második negyedet TD-vel kezdtük. Az eddig mellőzött Chris Herndon 2 yardos elkapásával ismét vezetést szereztünk, amit a félidőre a Panthers csak kozmetikázni tudott.

Az előbb említett okok miatt viszont kicsit aggódhattunk, hiszen a meccs eddig látott része sem volt valami meggyőző, én személy szerint borzalmas folytatásra számítottam. A harmadik negyed fele igazából akciómentesen telt el, a végére azonban három TD-t is láthatott a közönség. Előbb a Panthers Robinson révén jutott előnyhöz, de a második félidőre magára találó Dalvin Cook is megszerezte a maga TD-jét. Cook egyébként a lassú kezdés ellenére nagyon is szép teljesítményt tudott összehozni. 140 futott yard és 1 TD, emellett volt két elkapása is. És ha már lekapás.

Az egy hete szinte teljesen mellőzött Thielen kimagaslót hozott. Cousins 11 passzát húzta be, amiből 126 yardot és egy nagyon fontos TD-t is szerzett. Jó volt látni, hogy a legbiztosabb kezű elkapó ismét nagyot megy. Ott volt még Jefferson is, akinek ugyan csak 80 yard jött össze, de az fontos volt. Ráadásul ezzel a teljesítménnyel JJ lett a ligában az egyetlen olyan játékos, aki a szezon eddigi összese meccsén legalább 65 elkapott yarddal rendelkezik.

A védelmünk nagyon rendben volt, három labdaszerzésükkel nagyban hozzájárultak a csapat sikeréhez. Volt viszont egy bökkenő, valami oknál fogva úgy döntöttek, hogy egy negyeddel előbb fejezik be a meccset. Persze ott voltak a pályán, de mintha nem is azok lettek volna, akik három negyeden keresztül végig meccsben tartották a csapatot. A találkozó vége előtt még 11 ponttal, fél perccel a vége előtt pedig már nem is vezettünk. Robby Anderson a Panthers elkapója egész meccsen peches volt, a felé menő 11 labdából csak hármat tudott megszerezni, de pont akkor tudta magát összeszedni, mikor nem kellett volna. Anderson a meccs végén elkapta Darnold passzát az endzone-ban és mivel a kétpontos kísérletük is sikerült készülhettünk a hosszabbításra. Természetesen volt még idő támadni és végül sikerült is rúgótávolságra elérni, 47 yardról Greg Joseph próbálkozhatott. Ezen a meccsen két rövidebb mezőnygólt berúgott, de 54-ről egyet csúnyán mellélőtt. És ahogy az lenni szokott, ez is mellément, így jöhetett a hosszabbítás.

Itt mi kezdtük a támadást és igazából esélyt sem adtunk a Panthers-nek, hogy vissza tudjon támadni, mert Cousins a mindent eldöntő passzával KJ Osborn-t célozta meg, aki bravúros elkapása után önfeledten örülhetett a társaival együtt, mert végül, ha nagy neheze is, de megnyertük a meccset.

Minnesota 34, Carolina 28. Igazából meg van a siker és az egalizált mérleg is, de szerintem ez sem menti meg a szezon végén Zimmer-t. A szezon közbeni edzőváltás szerintem lekerül a terítékről, de itt a szezon végén, függetlenül az eredménytől változtatni kell.

1961 óta összesen 11 alkalommal állt a Vikings hat lejátszott mérkőzés után 3-3-as mérleggel. Ebből 5 alkalommal sikerült elérni a rájátszást, legutóbb 2008-ban.

Nem mondom, hogy idén meglesz a playoff, de látva egynéhány csapatot a ligában, komoly fejlődéssel a Wild Card hely már nem csak egy ködbe veszett esélyt jelent.

Most pihenünk. Mármint a csapat, mi nem, mert jövünk egy rövid mi volt eddig és majd később egy mi várható ezután cikkel és persze az új sorozatunk a Random Vikings második része is megjelenik.

És miután ezt leírtam jött a hír, hogy sajnos IR listára kerül Patrick Peterson, mert combizom sérülést szenvedett. Ez legalább egyhónapos pihenő lesz, azaz minimum három meccsen nem számíthatunk a veterán CB-re. Zimmer szerint bíznak a felépülésében, nem hinné hogy olyan súlyos lenne, ami miatt véget érne a szezonja.

fotó: vikings.com

Beharangozó 6. hét: VIKINGS – PANTHERS

Az egy héttel ezelőtti, Lions ellen kiszenvedett győzelem után, most itt a lehetőség a csapat számára, hogy a pihenőhétre úgy menjen el, hogy egalizálja a mérlegét.

A Bengals és a Cardinals elleni vereséget követően jött egy Seahawks elleni meglepően magabiztos siker, majd a Browns elleni valami után nyögvenyelősen legyőztük a Lions-t, így ma esélyünk van arra, hogy 3-3-ra mentsük a mérleget a borzasztó kezdés ellenére is.

Ehhez viszont a Carolina Panthers csapatán vezet az út, akikkel ma idegenben kell megmérkőznünk.

Már most jó hír a Vikings szurkolóknak, hogy mindenki tudja vállalni a játékot nálunk, ideértbe Jefferson-t, Thielen-t, Barr-t, Cook-ot és meglepő módon Pierce-t is. Ugyanez hazai oldalról már nem mondható el, hiszen Christian McCaffrey továbbra sem bevethető, így a Panthers kiváló futója ma csak az oldalvonalról fogja a meccset megtekinteni.

Két helyen nyerhetjük meg ezt a mai meccset, de akkor mindkét egységnek jónak kell lenni. Elsősorban a védelemre támaszkodhatunk, akik az utóbbi két meccsen bebizonyították, hogy végig partiban tartják a támadókat, annak ellenére, hogy ők gyakran úgy tűnik semmit nem is csinálnak. Griffen és Hunter ma is tarolhat a Panthers offense ellen, ketten nagyot mennek idén. Griffen az elmúlt négyből három meccsen, míg Hunter az összes meccsén legalább egyszer sackelt az ellenfél irányítóját. Erre ma is megvan az esély, Darnold sokat mozog ki a zsebből, könnyebb célpont lehet, mint mondjuk egy hete Goff. És ha már célpont, Darnold az elmúlt két meccsen ötször is eladta a labdát, ebből háromszor múlthéten. Igaz idén nem emelkedünk ki interception téren, már ami a szerzést illeti, de most itt a lehetőség a mutatók alapos javítására.

A másik egység, ami a meccset nyerheti nekünk értelemszerűen a támadóegység, amiből az elmúlt két héten nagyon keveset láttunk. Jobban ki kellene használni, hogy ilyen emberek állnak ott, mint Thielen, Jefferson, Osborn, Conklin. Oké Jefferson a Lions ellen 120+ yard felett kapott el, na de Thielen, aki magabiztos minden téren csak háromszor került célkeresztbe és akkor is csak a meccs végén. Ilyen méretű luxust nem engedhetünk meg magunknak.

Na meg persze az edzők sem, akik alatt alaposan inog a kispad, gondolok itt Zimmer vezetőedzőre és a rengeteg alkalommal érthetetlen játékot hívó Klint Kubiak támadó koordinátorra.

Ezt a Lions és Browns elleni is látott szerencsétlenkedést és “nem túl konzervatív” playhívást be kell fejezni, mert a saját állásukkal játszanak.

Két meccs előtti bejelentés is történt. Az egyik, hogy új kezdő bal oldali tackle-je lesz a csapatunknak, Rashod Hill-t, a már teljesen egészséges Christian Darrisaw váltja, aki kezdő lesz és a snappek döntő többségében ő lesz a pályán. Darrisaw sérülése miatt csak a legutóbbi héten tudott bemutatkozni, a Lions ellen 26 snap erejéig volt a pályán, de mivel ő a csapat jövője, most már kezdőként számolnak vele.

A másik bejelentés, hogy a héten szerződtetett Luke Stocker máris aktiválásra került a tartalékok közül, így akár ő is játszhat ma. Erre mármint az aktiválására és egyáltalán a szerződtetésére azért volt szükség, mert az amúgy is vékony TE poszt Ellefson kiesésével tovább gyengült. Stocker, amennyiben pályára lép inkább blokkolni fog, már csak azért is, mert ez jobban megy neki, mint az elkapás.

Ma este héttől meglátjuk, hogy mire megyünk a bye week előtt. Fennáll-e a veszélye majd az edzőváltás lehetőségének a bye week-en. Ezekre ma este választ kapunk.

Botrányos támadójátékkal és egy szerencsés végkimenetellel nagy nehezen, de megvan a szezon második sikere is

Nagyon nagy mázli, hogy ez a meccs magyar idő szerint este hétkor kezdődött, mert ha ilyen teljesítmény miatt kellene éjszakázni, akkor nagyon meggondolná magát az ember, hogy folytassa-e a meccsek követését a szezon hátralévő részében.

Borzalmasan gyenge a Vikings támadójátéka és azon belül is a játékok hívása, ez a Lions elleni meccsen nagyon előjött. És bár a vezetőedző szerint nem érezni azt, hogy túl konzervatív lenne a támadójáték, mi szurkolók is azon vagyunk, hogy persze ez nem konzervatív, ez szar.

Elnézést a vulgáris kifejezésért pláne a kiskorú szurkolóktól, de egyszerűen nem nincs jobb szó, amivel a Lions elleni játékhívásokat és az ezzel járó támadójáték milyenségét ki lehetne fejezni. Négy alkalommal volt a meccsen olyan harmadik számú kísérletünk, amikor több, mint 9 yardot kellett volna megtenni. Mi történt? Igen, mind a négy alaklommal screen passz volt. Csak gratulálni tudok a hívásokhoz. Kár, hogy elfelejtették, hogy már nem a hetvenes évek vannak, hanem 2021.

A meccs megint nem hozott túl sok pontot, ami kiábrándító pláne úgy, hogy én csak a Vikings-tól 40-et vártam.

Az első negyedben csak két mezőnygólt láthattunk, meg igen gyengén muzsikáló támadójátékot mindkét oldalról.

A második negyedben nagy nehezen megszereztük az első TD-nket, hála Mattison 15 yardos elkapásának. Cousins tehát megint passzolt egy hatpontost, de sajnos messze  nem olyan az ő teljesítménye sem, mint az első három héten volt. Míg a  Bengals, a Cardinals és a Seahawks ellen összesen 8, addig most a legutóbbi két meccsen csak kettő kiosztott TD passza volt. És itt is nagyon kiüt Kubiak érthetetlen playhívási stratégiája.

A félidőre tehát, ha nem is hatalmas előnnyel, de kivonulhattunk.

Majd jött a második játékrész, ahol a harmadik negyedben semmi nem történt az égvilágon.

A záró etapot Greg Joseph kezdte meg egy 55 yardos mezőnygóllal, amire a Lions is válaszolt 40-ről.

Majd csak, hogy mi se maradjunk ki a vasárnapi mellérugdosásokból, Joseph a meccset akár lezáró mezőnygólt kísérletet szépen melléhelyezett 49 yardról. És ahogy ilyenkor lenni szokott jött az ellenfél és alig több, mint fél perccel a találkozó vége előtt megfordította a meccset egy TD és kétpontos kombival.

Ám még egy csavar volt a meccsen, ugyanis valami csoda folytán sikerült mezőnygól távolságba verekednünk magunkat és Joseph 54 yard-ról már berúgta, amivel megmentette a hátsónkat. És nem csak a miénket, hanem valószínű Zimmer-ét is, aki így még egy meccsig megtarthatja az állását biztosan. Minden a Panthers elleni találkozón fog múlni, mert utána itt a bye week, ahol lehet edzőcsere fog következni, amennyiben nem egalizált mérleggel fogunk pihenőre vonulni.

Mindezek ellenére, hogy most óriási mázlival nyertünk a változtatás elkerülhetetlen. És most mindegy, hogy most azonnal, egy hét múlva vagy a szezon végén, de Mike Zimmer munkáját meg kell köszönni. Nem tud fejlődni vele a csapat és ha tovább folyik ez a megrekedt projekt csak elherdálunk rengeteg tehetséget, akik többre érdemesek.

Fel kell rázódnunk, mert jön a Panthers, akik a kezdeti lendület után megtorpanni látszanak, de az ilyen csapatok a legveszélyesebbek. A végeredménnyel búcsúzunk, Lions 17, Vikings 19. Szebb jövőt!

fotó: vikings.com

Beharangozó 5. hét: LIONS-VIKINGS

Utolsó meccs következik a nagy otthoni sorozatból, ellenfelünk az eddig teljesen ötlettelen, idén az eddig mutatottak alapján 0-17-et megcélzó Detroit Lions lesz.

Toronymagasan esélyesként várjuk a mai találkozót, lényegében nincs olyan ember, aki itt vendég győzelmet vár ma, még a legkételkedőbbek sem. Annak ellenére sem, hogy múlthéten semmi életjelet nem mutatott a támadóegységünk.

Ezen a meccsen pontok tucatjaival kell megszórnunk a Lions-t, hogy ha csak minimálisan is, de életben tartsuk a most csak pislákoló playoff reményeinket.

A pontok tucatjait pontosan így értem, mert ha ma nem szórjuk meg a Lions-t legalább 40 ponttal, akkor szomorú leszek.

De nézzük a tényeket. A tények pedig szomorúak. Defense oldalon visszakapunk egy nagy erősítést, Anthony Barr 21 meccs kihagyás után végre ismét ott lesz a csapatban. Így a linebacker sor még jobban megerősödik, futásoknál lesz szükség a szűrésre, mert az idén a Vikings védelmének egyik hatalmas gyengepontja. Nem lesz ott viszont Michael Pierce, aki könyöksérülése miatt megint nem játszik. Pierce eddig nagy blama a Vikings részéről. Nem lesz ott Dantzler sem, akinek pozitív eredményt mutatott a koronavírus tesztje, így COVID listára került.

Ha átnézünk a labda másik oldalára, az újonc Smith-Marsette lábujj sérülés miatt biztos nem játszik, de ami érzékenyebben érinthet, hogy Dalvin Cook csak kérdéses besorolást kapott és ha megint úgy fogja vállalni a játékot, mint egy hete, hogy sérült, akkor most sem számíthatunk tőle kiugró teljesítményre, sőt múlthéten szerintem csak hátráltatta a támadókat, bár a teljesítményt látva ez nem volt nagyon bonyolult.

Amiben bízhatunk, hogy a Lions védelme borzasztó teljesítményt nyújt idén és ezt tartósan hozzák. Itt lehet keresnivalónk nekünk, hogy feledtessük a múltheti, még vérszegénynek sem mondható pontmennyiséget.

Bár Jefferson egy hete is jó volt, az egyetlen TD elkapásunk is az övé volt, Thielen és Conklin, akik bár sokat voltak célpontok, elenyésző labdát kaptak csak el. Szerintem ma, mind a hárman, sőt idevenném Osborn-t is, fognak egy-egy hatpontost csinálni.

A meccsen tehát magunkat várjuk győztesnek, csak a fiúkon múlik, hogy megtoldják-e Zimmer edzősködésének idejét a Vikings-nál. Ez a mai meccs, remek lehetőség a restartra. Hétkor kezdünk.

A Cleveland védelme felőrölte az ötlettelen minnesota-i támadásokat, elfogadhatatlan vereség hazai pályán

Nyugodtan mondhatjuk, hogy nagyon csalódottak vagyunk a Vikings legutóbb látott teljesítményét követően, mert nem igaz, hogy csak ennyi van a csapatban, vagy mégis?

Győzelemre készültünk, én megmondom az őszintét, szoros meccset, de hazai sikert vártam legutóbb vasárnap, de milliónyi szurkolótársammal együtt leszegett fejjel, csalódottan kellett ülnöm a meccs végén.

Ott még nem tartunk, mint az Újpest FC, akinek a hétvégi blamája után a szurkolók a “Vedd le a mezt!” skandálták. Itt még nem, de sokkal többet vártunk.

Volt egy nyitó driveunk, amit alaposan elnyújtottunk, és a végén Jefferson révén meg is szereztük a vezetést. Ott folytattuk, ahol a Seahawks ellen egy hete abbahagytuk. Majd jött a Browns és ők sem aprózták el az óra pörgetését, az első támadássorozatuk a második negyedre is átnyúlt.

Meglehetősen hosszan mutatkoztak be a támadók és így a védelmek is. Itt meg kell említeni, hogy a Browns a kétpontos kísérletre ment rá Chubb TD-je után, így átvették a vezetést, amit a meccs végéig már meg is őriztek.

Mindkét offense bőven hagyott kívánnivalót maga után, leginkább punt párharcot láthattunk. A vendégek McLaughlin révén két mezőnygólt is felírhattak a nevük mellé, amire egészen hihetetlen, de egyszerűen nem tudtunk mit reagálni.

A futójáték borzasztó gyenge volt, Cook bár visszatért, mondjuk a sérülése miatt nem tudott kiemelkedően teljesíteni, sőt a meccs vége felé meg is sérült, bár később visszaállt. Mattison sem tudott sokat hozzátenni a játékhoz.

Cousins szériája megtört, mert bár a Jefferson-nak kiosztott első negyedbeli TD passza volt a 100., amit Vikings színekben szerzett a továbbiak sajnos nem követték. Jött viszont az első eladott labda, amivel már ő sem hibátlan, ráadásul elég tiszta interception volt, tehát nem csak ilyen véletlen odapattanó. A meccsen jópár lehetett még volna ebből, de szerencsére ezek elmaradtak. Nem maradt el viszont a vereség a Brown pontosan kettő mezőnygóllal volt jobb nálunk, de összességében két botrányosan támadó meccsét láthatta a nagyérdemű. 

Sokan már most Zimmer fejét követelik, de egyelőre nincs változás. Persze, a soron következő meccsen, a Lions ellen is így leszerepel a csapat könnyen lehet, hogy lesújt a pallos. De igazából, ha engem kérdeztek a vezetőség a bye week-en fog lépni. De addig még hátravan az eddig csak vereséget szenvedő csoportellenfél Lions és idegenben, a Darnold-al jó szereplő Panthers.

A végeredmény tehát Cleveland 14, Minnesota 7, nem is kell többet mondani. Találkozunk a Lions ellen.

fotó: vikings.com

Beharangozó 4. hét: BROWNS-VIKINGS

Régi ismerős látogat el most hozzánk, ugyanis a volt támadó és special team koordinátorunk Kevin Stefanski és Mike Priefer vezette Cleveland Browns lesz a vendégünk az idei szezon negyedik játékhetében.

Legutóbbi találkozásunkkor a Vikings magabiztosan hozta le a meccset, akkor 33:16 arányban tudtunk nyerni. Sőt ezt a győzelmet páran személyesen is átélhették, mert az a találkozó London-ban volt.

A mai viszont Minnesota-ban lesz a mi várunkban, amit jó lenne megvédeni. Két nagyon hasonlóan játszó csapat fog találkozni éppen ezért szoros meccs várható. Múlthéten láthattuk, hogy ha bevonjuk a tight end-et a játékba akkor nagyon dinamikus lehet az offense. Conklin 7 elkapással vitte előre a támadókat, de Thielen 6 és Jefferson 11 elkapása is nagyban segített minket. Nem utolsó sorban, mindhárman szerzetek egy-egy hatpontost. Ebből is látszik, hogy tényleg van értelme nálunk a TE játéknak, ami az utóbbi időben gyakran a majd ő blokkol és jól van úgy sémára állt rá. Itt még meg kell említeni, hogy a Thielen-Jefferson páros a 2020-as idény kezdete óta a legeredményesebb elkapó páros a ligában, ők szerezték a legtöbb TD-t.

És ebben kell bíznunk, mármint a passzjátékban, mert bár Mattison tökéletesen játszott a Seahawks ellen, ráadásul Cook is visszatér ma, a Browns védelme nagyon leszedte a pályáról a Bears futójátékát egy hete. Igaz, a mi futójátékunk kicsit magasabb szintet képvisel csoportellenfelünknél, de akkor sem lesz egyszerű. Kiegyensúlyozott playhívás kell, de szerintem a passzoknak kellene dominálni ma hazai oldalon.

Ehhez viszont jó támadófalra lenne szükség, mert ellenkező esetben a Cleveland védelme szétszed. Ezt láthattuk az elmúlt játéknapon is, mikor az ohio-i defense kilenc alkalommal vágta földhöz a Chicago irányítóját, ebből Garrett egymaga. 4,5-t vállalt magára. Ezzel meg is ásták a sírják Fields játékának, aki 3,4-es yardátlaggal csak 68 yardot volt képes passzolni, nem is mentek sokra vele. Cousins azért már szint. Eddig eladott labda nélkül 300+ yardos meccsenkénti passzolt átlaggal és 8 TD-vel az egyik legeredményesebb irányító a ligában. Képzeljétek el, ha még rendes fal is lenne előtte.

Átnézve a labda másik oldalára amitől nekünk igazán tartanunk kell, az nem feltétlen Mayfield tündöklése, hanem a futójáték. A Chubb-Hunt páros ligamásodik a futott yardot tekintve, a Chicago-t is bőven 200 yard felett futották le. És itt lehet az, ahol nagyon meg tudnak futni, illetve hát fogni, mert emlékezzünk csak egy hete a Seahawks is nagyon könnyedén termelte a yardokat a földön. Ráadásul a ligának nem az élmezőnyébe tartozik a védelmünk, sokkal inkább a másik végébe. Ez a sok bekapott pontnak és a rengeteg yardnak is köszönhető. De mit is várunk el egy védőkoordinátorból lett vezetőedzőtől.

A sok szájtépésnek is vége egyszer, ennek most mindenképp. Lássuk, hogy mire megyünk a szezon negyedik játékhetén. A meccs magyar idő szerint 19 órakor kezdődik, bízzunk abban, hogy ezen a meccsen is pozitív irányba befolyásoljuk a playoff részvételi esélyeinket. SKOL!